Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Mikes Zdenkóné: Pályapedagógia és életpályára nevelés

E probléma nemzetközileg is figyelmet kelt: többek között érintették a kiemelkedő tehetséges gyermekek fejlesztése érdekében létrehozott nemzetközi világtanács 6. világkonferenciáján, Hamburgban. Dorothee Wilms miniszterasszony, a világkonferencia védnöke összefüggésbe hozta a gazdasági érdek és a tehetséggondozás kérdését: "... a tudományban, a kutatásban a gazdaságban világszerte egyre inkább szükség van a kiemelkedő teljesítményekre. Az az állam, amely polgáraink a biztosítani akarja a jövőt, nem engedheti meg magának, hogy az intellektuális és az alkotó képességek nagy részét felfedezetlenül és kiaknázatlanul hagyja. A különleges tehetségek fejlesztése a jövőt formáló befektetések fontos kiegészítője és támogatója lehet." (Hortobágyi Katalin: Vita a tehetségről a kiemelkedően tehetséges gyermekek fejlesztése érdekében megrendezett 6. világkonferencián. Magyar Pedagógia, 1986. 1. 69.) Grolle szenátor is bírálta a tehetséggondozás pusztán gazdasági megközelítését, hangsúlyozta a pedagógiai szempontok érvényesítésének szükségességét, s a kettő összekapcsolásának fontosságát., Ügy gondolom, hogy a pedagógiai és a gazdasági szempontokat nekünk is figyelembe kell vennünk, s a személyiségfejlesztés során a pályaválasztást segítő tevékenységnek helyes kiinduló pontja a gyermekek érdeklődésének felkeltése saját jövőjük alakíthatósága iránt. Az iskolai munka sokszínűségének, a többféle tevékenységi irány megismertetésének és gyakorlási színhelyének biztosításával lehetővé válik a speciális érdeklődés megalapozása és (vagy) fejlesztése, s egyben az önismeret fejlesztése is. Gyermekekre és tanárjelöltekre vonatkoztatva az igaz, hogy a környezetről, a munka világáról hiteles kép elsősorban a "megélt" élmények alapján alakul ki. Helyes, ha a képzés valamennyi szintjén tágabb lehetőség adódik a szokásostól eltérő helyzetekben a képesség feltárására, és az összehasonlításra korábbi önmagukkal, illetve társaikkal. A döntéskészség fejlesztéséhez gazdag választhatási kínálat alapján valóságon alapuló mérlegelési készségre van szükség. Az ember a családi-, magánéletben is gyakran kerül döntési helyzet elé. Ahhoz, hogy helyesen cselekedjen, viselkedjék, a már jelzett személyiségstabilitásra szert kell tennie. Éppen ezért a jövőben már az emberi minőség ismérvei között fogják emlegetni az életpályára jellemző rugalmasságot és stabilitást, a nem mint egymásnak ellentmondó, hanem egy38