Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Rozgonyi Tiborné Váradi Éva: A problémamegoldó gondolkodásról

3. Kifejező szint A meglevő ismeretek, ismeretrendszerek mozgósítása, alkalmazásának igénye. (Ezen a szinten a tanulót magas fokú feladattudat jellemzi. Nemcsak a célt tűzi maga elé, hanem annak elérését is. jellemző a meglevő algoritmusok esetleg új, szokatlan formában való alkalmazása.) 4. Produktív szint: Cselekvési terv kidolgozása. Az ismeretek alkalmazásának igénye és képessége. (A feladattudat mellett megjelenik az akarati cselekvés is. Egy vagy több terv, amely a cél elérését szolgálja. (Részletesen lásd: Kelemen, 1967.) Mit jelent tehát a probléma megoldása? A problémát akkor tekintjük megoldottnak, ha rábukkanunk arra a tevékenységi formára, amellyel célunk elérhető. (Természetesen csak akkor, ha a tevékenységet magát is végre tudjuk hajtani. Különben ez újabb -- más jellegű — problémát jelent. Tehát az új ismeretet be tudjuk illeszteni ismereteink rendszerébe, össze tudjuk hasonlítani egyes ismeretekkel. Ezek után tekintsünk egy konkrét példát! Induljunk ki az alábbi feladatból. A következő lapjaink vannak: 4 db 3 db 6 db 5 db 0 1 C

m lem B 2 cm 2 cm 2 cm 3 cm Válogass össze lapokat úgy, hogy téglatestet rakhass belőlük össze! Rajzold le a hálózatukat! írd be a hálózatba a lapok jeleit! Különböző téglatesteknél újra felhasználhatod a lapokat! A geometriatanítás egyik sarkpontja a térszemlélet, a téri tájékozódás kialakítása. A fenti feladat egyfajta relációanalízist feltételez, nemcsak összehasonlításokat mint kisebb, nagyobb, hanem olyan elrendezéseket is mint előtte, mellette, mögötte. A feladat térgeometriai ismereteket kér a tanulóktól, ugyanis különbözős lapokból kell összeválogatnia bizonyos számút testhálók 287