Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Helembai Kornélia–Zakar András: Pályafejlődés és szerepelsajátítás

interakciós mintáknak fogja fel, amelyek az egyéntől speciális képességek működtetését és speciális személyközi viszonyulások érvényesülését igénylik. Ezáltal a társadalmi környezet bonyolult szerepstruktúrája határozza meg a személyiséget a külső környezet személyi közvetítésén keresztül a szocializálódás folyamatában. A személyiségfejlődés így olyan aktív elsajátítási folyamat eredménye, amely involválja a felnőtté válást, s vele együtt a foglalkozás választásán keresztül az önmegvalósítás lehetőségének célképzetét is. Xantus a szocializációs folyamat szerves részének tekinti a szakmai szocializációt. A szakmai szocializációt pedig olyan szocializációnak tartja, amelyben a diffúz felkészülés szakaszát a pályaválasztási döntés tudatos célmegvalósulási kísérletté szervezi. így új szakasz kezdődik, amelynek során lehetőség nyílik a választott pályával való anticipált azonosulásra és az affektív töltéssel rendelkező beállítódások kialakulására. Mindezek a képzés során megszilárdulhatnak, és ún. identifikált viselkedést eredményezhetnek. A szerző ebből a szempontból a markáns foglalkozási szereppel rendelkező szakmákat tekinti előnyösebbnek, ahol sajátos interperszonális kapcsolatok jöhetnek létre. A különböző pályaválasztási elméletek eredményeik hozzáadásával más-más módon gazdagították a rendelkezésre álló ismeretek rendszerét. Az életútszemléletű megközelítések elsősorban a személyiség és a pálya fejlődésének kölcsönhatását hangsúlyozzák, viszont kevés figyelmet fordítanak a foglalkozási szerep tartalmi alakulására. A döntés köré szerveződő elméletek esetében is hasonló egyoldalúsággal találkozhatunk, miszerint az elképzelések többségének középpontjában csak a főbb döntési helyzetek állnak /pl. pályaválasztás, pozícióválasztás/. A mindennapok döntési helyzeteire ugyanakkor nem fordítanak kellő figyelmet. A szerepelsajátítás oldaláról közelítő teóriák ugyan igyekeznek pótolni az előző két elméleti irány hiányosságait, de egyetlen képviselőjük sem integrálta még egységes rendszerbe a fejlődés, a döntés és a szerepelsajátítás alapkérdéseit az adott pálya /pályák/ tényleges tevékenységtartalmának megfelelően. A szakmai szerepelsajátítás folyamata Az egyes elméletek áttekintése alapján nyert tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kutatási eredményeket sajátos módon kell integrálni. Az 265