Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Helembai Kornélia–Zakar András: Pályafejlődés és szerepelsajátítás

Az ember-pálya megfelelés fontosságának felismerése a konkrét pálya választására irányította a kutatók figyelmét. A kezdeti alkalmasságpszichológiai felfogások meghaladása jelentős elméleti változást eredményezhet a pályaválasztás tartalmi kérdéseinek értelmezésében. A pályaválasztás folyamatként való felfogása az életút, a szociális tanulás, a szocializáció fogalmának bevezetését eredményezte a pályalélektan rendszerébe. A pályaválasztási elméletek tartalma így kibővült, és az elnevezés magában foglalja ma már a pályafejlődésről szóló elméleteket is. A különböző tudományok ebben az értelemben használják a pályaválasztás fogalmát. Ezért a pályaválasztási elméleteket pályafejlődési elméleteknek tekinthetjük. A pályafejlődés folyamatának feltárásához leginkább a szociológiai és szociálpszichológiai indíttatású, a szocializációt szem előtt tartó pályaválasztási elméletek járultak hozzá. E megközelítési irány első kiemelkedő képviselője Rosenberg l\ §57/, aki a pszichológiai faktorok mellett az eseményspecifikus szociális státuszt, az iskolai képzést és a különböző szakmai információkat, továbbá a lehetséges választási alternatívákat emeli ki. Elképzelésében döntő jelentőségű az ún. szociális faktorok csoportja: a képességek, a rátermettség, valamint a munkahely-kínálat. A központi-belső individuális jellemzők tartalmazzák felfogásában az egyén szakmai kvalitásait, értékrendszerét és szükségleteit. Rosenberg megállapítja továbbá, hogy a szociális és a szocioökonómiai befolyások nem csupán a relatásfaktorokon keresztül érvényesülnek, hanem az értékeken és a tevékenységtartalmakon keresztül is, sőt elsősorban ezek által determináltak. Elméletéből jelentősnek ítéljük a közvetett érvényesülére utaló elképzeléseket, valamint az anticipált pályaszocializáció megkülönböztetését. Témánk szempontjából fontosnak tartjuk az "eseményspecifikus szociális státusz" fogalmát. Ugyanakkor a szerző csakis a foglalkozási szerep betöltője oldaláról vizsgálja mindezt, és így látens tartalom marad a "másik", és ezáltal természetesen annak a pályafejlődést befolyásoló hatása is. A pályaválasztás társadalmi jelentőségére és szociális meghatározottságára mutat rá elméletében Fürstenber/1967/ is. A pályaválasztás során nem csupán a gazdasági-egzisztenciális lehetőség választása teljesül, 262