Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Hanák Zsuzsa: A különböző szociális háttérrel rendelkező gyermekek erkölcsi, morális fejlődése

szubjektív viszonyát fejezi ki az erkölcsi normákhoz. Az erkölcsiség, mo­ralitás mellett említik az etikát az erkölcsösség fogalmát is." (Ped. lex. Akadémia Bp. 1976) Vizsgálataimat különböző szociális háttérrel rendelkező gyermekek­nél végeztem. 1. A vizsgálat célja: A vizsgálat célja: összehasonlító elemzéseket végezni nevelőotthon­ban, nevelőszülőnél és megfelelően funkcionáló vérszerinti család­ban élő gyermekek erkölcsi-morális fejlettsége témában. 2. Hipotézisek: 2.1. Vizsgálataimmal kapcsolatban az alábbi hipotéziseket fogalmaz­tam meg: A gyermekek a felnőttek elvárásaival és a közösség véleményével azonosulva építik be személyiségükbe az erkölcsi vonásokat. Eb­ben nemcsak direkt hatás van, mint pl.: a jutalmazás-büntetés, hanem indirekt is, pl.: a szeretett személy utánzása. 2.2. Az erkölcsi fogalmak alakulása szoros kapcsolatban halad a gon­dolkodás fejlődésével és az érzelmi-társas megtartás differenciá­lódásával. 2.3. Serdülő- és ifjúkorra kialakul az erkölcsi meggyőződés. 2.4. A gyermekek erkölcsi-morális fejlődését nagymértékben befolyá­solja szociális hátterük, melyben felnőnek. Valószínűleg nevelőotthonokban élő gyermekek eredményei lesznek a leggyengébbek. Ezt a nevelőszülőknél felnövő gyerme­kek eredményei fogják követni. Legjobb eredményt várhatóan a vérszerinti családban élő gyermekek fognak adni. 3. A konkrét vizsgálat tervezése: A vizsgálatot három populációban, - egy nevelőotthonban, 234

Next

/
Thumbnails
Contents