Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Rókusfalvy Pál: A nevelési eszmény alapjai és tartalma

Népünk több mint ezeréves sorsa arra tanít — s ez ad bizakodásra is alapot -- hogy kellő erkölcsi erővel, értelmes erőfeszítéssel súlyosabb helyzeteket is meg tudunk oldani. A nevelés aktuális feladatait is csak egyetemes gyökereibe kapaszkodva lehet végrehajtani. A nevelési eszmény megtalálása és megvalósítása az emberismeret és a nevelés metszéspontjában áll. Egyszerre egyetemes és aktuális kulcsprobléma társadalmi életünk minden területén. Tudományos szempontból egyszerre pedagógiai, pszichológiai, biológiai, antropológiai, filozófiai és etikai probléma. Napjainkra nevelési eszmény nélkül maradtunk, iránytű nélkül tévelygünk. Ez nemcsak közoktatásunkra, de általában emberi kapcsolatainkra, családi életünkre, népünk testi-lelki egészségére, munkájára, sőt — naponta tapasztaljuk -- politikai életünkre is kihat. A nevelési eszmény keresésében és megfogalmazásában ~ évszázados hagyományokkal szakítva — nemzetközileg is új úton járunk. A következő problémákat tárgyaljuk: 1. A nevelési eszmény alapjai 2. A nevelési eszmény lényege 3. A nevelési eszmény tartalma 4. A nevelési eszmény és a pedagógia alapkérdéseinek összefüggése A nevelési eszmény alapjai A nevelési eszmény aiapja eddig mindig valamilyen filozófiai rendszer vagy ideológia volt, ebből vezették le. Elvont értékkategória volt, melyet külső követelményként törekedett a nevelés belsővé tenni, emberi személyiségben magatartásban megvalósítani. A valóság absztrakciója, az eszme, a másodlagos volt az alap. Gyökeresen más megközelítés szükséges. Az eszmény valóban értékkategória, de értéktartalmát nem valamely filozófiai eszmerendszer adja, hanem az élet és az emberi természet valósága. A nevelési eszmény alapjának olyannak kell lennie, hogy az élet és az ember teljességét önmagából, belülről és legnagyobb értékére fejlesztve fogja át. Ilyen alap a pszichológiai antropológia, (Várkonyi H., 1944/46) amelyik az emberről alkotott kép tudományos megalapozásában egyaránt figyelembe veszi és 218