Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Vas Miklós: A munka oktatása a nemzeti alaptantervben és a tanárképzés

Annak eldöntésére, hogy egy- vagy két tantárgy szükséges-e az emberi munka iskolai megalapozásához, elsőként azzal a nézettel kell foglalkoznunk, hogy az életvitel tanításához kell-e külön tantárgy vagy ezen ismeretek tantárgyköziek. Elvileg csaknem mindenfajta ismeretkört lehet így tanítani (ad abszurdum akár a matematikát is meg lehetne szüntetni és minden tantárgy megtanítaná a konkrétan ott szükséges számításokat), de nem biztos, hogy ilyen módon az elég hatékony is lesz. Eddig iskolarendszerünk ezt nem kezelte külön tantárgyként, és a kialakult helyzet (főként dr. Kenéz Győzőné publikációi nyomán) tömören az alábbiak szerint jellemezhető: a/ A rendezett életvitelre-, egészséges életmódra-, tudatos családvállaiásra és családellátásra vonatkozó egységes elveken alapuló felkészítés hiánya ma már láthatóan közrejátszik a fiatalság magatartásában, a családi életek rendezetlenségében, a válások számának növekedésében, de a garázdaság, alkoholizmus, fiatalkorú bűnözés terjedésében is. b/ A más tantárgyakban szórványként fennmaradt töredékes ismeretekből nem volt megszerezhető az a komplex tudás, ami a későbbi családellátáshoz és háztartásvezetéshez szükséges, annál is inkább mert a gyakorlati tevékenységek e területen szinte teljesen hiányoztak. c/ Az időközben oktatott "családi ismeretek" tantárgy keretében egyoldalúan a szexuális neveléssel foglalkoztak, így ez a fentebbi problémák enyhítésére gyakorlatilag hatástalannak bizonyult. d/ Az elmaradott életvitelű rétegek feltételesen spontán felzárkózása nem következett be, mert a szülők munkahelyi és otthoni túlterheltsége (vagy ingázóknál távolléte) miatt a gyermekek ellátása, nevelése hiányos, ideális családi modellt nem is ismernek. Iskolai lemaradásuk miatt lemorzsolódásuk folyamatos, ami későbbi munkahelyi magatartásukat, munkavégzési készségüket, munkakultúrájukat is hátrányosan érinti, igényesebb termelési technológiák mellett munkavállalásra is alkalmatlanok. A cigányságnak szintén csak egy elenyésző hányada képes saját erőből való előbbrejutásra és életmódváltoztatásra, amire példa, hogy a komfortos városi lakásokhoz juttatottak - elemi életviteli kultúra hiányában -- a lakásokat "lakták le" igen rövid idő alatt. e/ A háztartási kultúra terén való elmaradottság visszahat az anyagi és szellemi fogyasztás szerkezetére, a kultúrálatlan kereslet nem képes elutasítani az alacsony színvonalú kínálatot. Ilyen módon késlelteti egy 187