Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Vas Miklós: A munka oktatása a nemzeti alaptantervben és a tanárképzés

lósításig terjedő utat, amely gyakran problémamegoldáson keresztül vezet célhoz. Fontos tehát munkaműveleteket tanítani, de önmagában nem elegendő, a munkatanulás nem azonos munkaműveletek megtanulásával. A munkatevékenység egységes rendszer, amelyben értelmi, érzelmi és mozgásos mozzanatok egységes egészet alkotnak. Közismert és elfogadott tény a munkának a személyiség kialakulására gyakorolt hatása és a kiegyensúlyozott kulturált életvitelben betöltött szerepe is. Ezért fogalmazódtak meg az ezzel kapcsolatos értékek és ezért szerepel ma is oktatása valamennyi ország iskolai tanterveiben. Jelenleg az általánosan képző iskolákban a munkaoktatást a technika tantárgy látja el. A technika tantárgy a gyakorlati foglalkozást váltotta fel, amelyhez az indokokat az előzőekben kifejtettek szolgáltatták. A gyakorlati foglalkozás a fizikai munka megszerettetését és néhány ilyen szakma alapjainak megtanítását tűzte ki célul. Ezek a célok napjainkban messze nem elegendőek. Egyrészt - mint megállapítottuk ~ a munkaművelet tanítás nem ad elég teret a munkagondolkodás megtanítására, másrészt nem határozható meg, hogy mely szakmák lennének azok, amelyek hosszú távon megmaradnak és megalapozásra érdemesek. Általános érvényű, transzferálható, alapvetően fontos ismereteket kell tanítani és a munkához szükséges kommunikációs, kognitív és cselekvési képességeket kell kialakítani. A tantárgy tanításának speciális módszertana (melynek lényege a tanulásirányítás, a tanulók cselekvés közbeni önálló ismeretszerzése prblémahelyzetben) kidolgozott és a tanárok számára hozzáférhető. Amint tudjuk a tantárgy bevezetésére az 1978-as tantervben került sor, és jelentős eredményként értékelhetjük, hogy ilyen rövid idő alatt a tantárgy koncepciója, tanításának módszertana külföldi szakmai körökben is érdeklődést és elismerést keltett. Megállapítható azonban, hogy a tantárgy hazai megítélésében már heterogén a kép, és ennek számos oka van. Egyrészt a szakmódszertan kidolgozása is a tanítással párhuzamosan történt, másrészt minden újjal szemben van bizonyos (szülői, tanulói, tanári) ellenállás és nem mindenhol tudták a tantárgyat megfelelő színvonalon tanítani. Természetesen az nem vigasztaló, hogy ilyen megállapítás tehető számos helyen, a már több száz éve tanított egyéb tantárgyakra is. A munkatanítás problematikáját közelebbről vizsgálva abba az alapvető kérdésbe ütközünk, hogy az iskola konkrétan mennyire képes kielégíteni a napi társadalmi igényeket vagy mennyire "álljon ellen" ennek az el181