Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Varga Attila: Egy új elgondolás a kémia tanításáró 7-8. osztályban

~ Legősibb mesterséges anyagaink, a fémek tárgyalása következik, majd ezt ismét egy részösszefoglalás és egy tanulókísérleti óra követik a fémekről. -- Itt két összefoglaló órát tarthatunk: Az anyagi halmazok csoportosítása és Az anyagi halmazok felépítése címmel. A fogalmak többségét nem definiáljuk, csak bevezetjük. Megtanul­ják, hogy a kötés az lényegében az anyagi rendszert összetartó energia. Az elsőrendű kötés jóval erősebb, mint a másodrendű. Megismerik a kémiai részecskéket is anélkül, hogy definiálnánk ezeket. Pl. a víz, mint anyagi halmaz ún. vízmolekulákból áll, melyeket gyenge másodrendű kötés tart össze. A vízmolekulák összetett részecskék, ezért csak nagy energiával bonthatók szét és ekkor semleges atomokat kapunk. Az ionok viszont töltéssel rendelkező anyagi (kémiai) részecskék, melyek pl. elekt­romos bontással állíthatók elő és ilyenkor az áramforrás ellentétes pólusai felé vándorolnak, stb. Tehát e nehezebbnek tűnő fogalmakat is könnye­dén bevezethetjük, ha a részletekbe még nem megyünk bele. Ezt nem is tehetnénk, hiszen az atomszerkezet megismerése még hátra van, mert ez a 8. osztály feladata. Viszont az egykomponensű anyagok jelölését már 7. osztályban megismertetjük a tanulókkal, de csak év végén. A 8. osztályos tematikát nem közölhetjük vázlatosan sem, csupán egy-két gondolatot ezzel összefüggésben. Nyolcadikban év elején részletesen gimnáziumi szinten megismerik az atomszerkezetet, de tanulunk itt arról is, hogy "Sugárözönben élünk", "A világegyetem születése", stb. Negyven órában tárgyaljuk "A kapcsola­tok kialakulása és felbomlása az anyagi halmazokban. Kémiai kötések és reakciók"c. ismeretanyag-halmazt. Nyolcadikban helyenként már közép­iskolás szinten nyúlunk bele a témába és komolyabb tudományos igénnyel tárgyaljuk azt. Év végén a kémia jelentőségével, néhány termé­szeti jelenség és folyamat magyarázatával, a kémiai energiával, az em­beriség energia gondjaival foglalkozunk és megpendítjük az új korszak új lehetőségeit, mint pl. a bioenergia. Úgy gondoljuk, a következő évek szervetlen és szerves kémiája kellő alapozást kap az említett tematika szerint megtanított általános 161

Next

/
Thumbnails
Contents