Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Varga Attila: Egy új elgondolás a kémia tanításáró 7-8. osztályban

gázelegyekről. Megbeszéljük ezek jellemzőit, egymástól és a közönséges keverékektől (pl. talaj) való eltéréseket. Az itt említett anyagfajtákat a valóságban is tanulmányozzák. Ezeket az anyagcsoportokat egyszerűen definiáljuk. Pl. Gázelegyek a teljesen gáz halmazállapotú keverékek. Az oldatok olyan folyadékelegyek, amelyekben az egyik alkotórész (az oldószer) mennyisége nagyobb, mint a többi alkotórészé (az oldott anyagé). A keverékek, kolloidok, elegyek definiálásában egyértelműen a részecskék méreteinek adunk jelentőséget: ha a részecskeméret kisebb 10"^ mm-nél, elegyről, ha 10~

6 és 5-10"

4 mm közé esik, kolloidról, ha nagyobb 5.10"

4 mm-től, akkor keverékről beszélünk. Tapasztalati úton is megállapítjuk, hogy a részecskék az elegyekben a mikroszkóppal sem, a kolloidokban speciális mikroszkóppal, a keverékekben legtöbbször szabad szemmel is megkülönböztethetők. A fényt az elegyek nagyrészt átengedik, ezért általában átlátszóak, a kolloidok szórják a fénysugarakat, tehát áttetszőek, a keverékek általában át sem engedik a fényt, ezért átlátszatlanok. Mindezeket kísérletileg is tanulmányozhatjuk. Ezen kívül ezekre az anyagcsoportokra sok példát hozunk a mindennapi életünkből is. Az oldatokkal, elegyekkel, kolloidokkal kapcsolatban megtanítjuk a homogén- és heterogén anyagi rendszerek fogalmát. Homogénnek tekintjük akkor a rendszert, ha a tulajdonságok a rendszerben mindenütt megegyeznek és nincsenek benne látható határfelületek. Példaként hozzuk a tiszta vizet, levegőt, kávét, teát, stb. A fényáteresztő képességet kísérletileg is vizsgáljuk. Viszont, ha pl. a vízbe kálium-permanganátot szórunk, a teljes elkeveredés előtt különböző lesz a rendszer fényáteresztő képessége, de a színe is, tehát a rendszer már nem homogén, hanem heterogén. Jó gyakorlati példa erre, ha a narancsszörpöt nem keverjük el rendesen a vízzel, a pohár alján sokkal jobben érződik a narancsíz, a rendszer heterogén. Nagyrészt heterogén rendszerekkel találkozunk: ilyen az aludttej, a homokos víz, a szennyvíz a csatornában, de ilyen az egész földgolyó vagy az egész légkör a Föld körül, sőt még az Universum is, mint anyagi rendszer! Rávilágítunk arra, hogy ezekben a heterogén rendszerekben vannak homogén "szigetek", példáinkban: homokos vízben a teljesen tiszta homokszemek, a Föld "gyomrában" helyenként megtalálható karsztvizek, vagy a földből kibányászott színtelen gyémántkristály, vagy a magas hegy tetején még megtalálható kristálytiszta levegő. 159