Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Varga Attila: Egy új elgondolás a kémia tanításáró 7-8. osztályban

3. Hetedik osztály év végén még a tanulók jelentős hányada — 60 %-a ~ szereti a kémiát, mintegy 6 %—nak pedig kimondottan kedvenc tantárgya. Ez összesen 2/3 részt jelent, ami nagyon jó arány! Az viszont már nagy kár, hogy ennek a jó tábornak közel 30 %~át elveszítjük egy év alatt. 4. A 7. osztályos gyerekeknek még jelentős része - 26 %-a ~ érdekesnek tartja ezt a tárgyat, ennek ismeretanyagát. Erre a magra biztosan lehet támaszkodni, hiszen ők szándékaink szerint motiváltak. Ezek a gyerekek tehát nem, vagy nem csak az érdekes, "csillogó-villogó" részét értékelik a kémiának. 5. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a tanulók egy kisebb csoportja - kb. 12 %-a -- a felmérés során tudomásunkra hozta, hogy azért kedveli, szereti a kémiát, mert vágyik az új ismeretek iránt. A 7. osztályosok úgy nyilatkoztak, hogy új anyagokat, új tulajdonságokat, új változásokat ismernek meg, ezáltal jobban megismerik környezetüket. Egy új koncepciót magában foglaló stratégiánkat az eddig elmondottak, továbbá a Nemzeti Alaptanterv figyelembe vételével kellett összeállítani. Ezt az új elképzelést szeretnénk a továbbiakban ismertetni. 1. Abból indultunk ki, hogy az új közoktatási törvény tervezete lehetővé teszi olyan iskolatípusok kifejlesztését, ahol egy intézményen belül törés nélkül folytatódhat a kémia tanítása 8. osztály után. A 6+6-os, a 4+8-as és a 8+4-es iskolaszerkezetre gondolunk. Ezeknél az iskolatípusoknál a kémiai ismeretanyag nem 2, hanem 4 vagy 5 éves egységes keretbe építhető, tehát lineárisan épülhet fel az új kémia tanterv. Új koncepciónk a kémia alapvetően lineáris felépítésére számít, ahol először az általános kémiával ismerkednek meg a gyerekek 7. és 8. osztályban, majd a szervetlen és szerves kémiával 9— 10. osztályban. 2. Tárgyalásmódja: az egységes egészből - úgy is mondhatjuk: hogy a legösszetettebből ~ indul ki, és annak részekre bontásával halad a mindig kjsebb részek mint egységek felé, míg eljut a legkisebb elemi egységig. Éppen fordítva tenné ezt, mint az eddigi tanterv, mely a legkisebb részektől ~ az elemi részektől - halad a mind összetettebb anyagi rendszerek felé, a legvégén tárgyalja az anyagi halmazokat. Tesszük mindezt azért, mert környezetünk anyagai összetett anyagok, ebben élünk, a gyerekeknek is elsődlegesen erről vannak tapasztalataik, de tesszük ezt azért is, mert "a természet egységes egész" alapelvét csak úgy értheti meg iga152