Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Irodalomtudomány. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Nagy Sándor: A tér és az idő egy magyar pikareszk regényben. Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci

évszám vagy történelmi esemény, aminek regényszervező, formaképző funkciója lenne, netán alakítaná a szereplők személyiségét vagy beleszólna életútjuk alakulásába. Az olvasó persze tudja (tudhatja), hogy Marci és Soma kalandjai a századforduló körüli időkben estek meg, hiszen erről Tersánszky vallomása is eligazítja: "...a Kakuk Marci egyik különben nagyon jóindulatú múbírálója 1930 körül úgy ír Kakuk Marciról, mintha élete vele egyidejűleg zajlanék le. Ezt lehet a regénynek dicséretére is írni, mert időállásáról tanúskodik. Ámde még több félreértésre adhat okot. Ennek kikerülése végett adjuk itt elöljáróban közre, hogy Kakuk Marci életének és kalandjainak ideje a múlt század 80-as éveitől egészen az első világháborúig terjed bezárólag". Magában a regényben azonban ez a történelmi idő nem a realista nagyregény objektív kronológiájával valósul meg -- de nem is válik a lélektani regény hősének tudattartamává —, hanem a hétköznapi kalandok kronotopikus mozzanataiban objektiválódik. Ilyen történelmi-szociológiai jelentéseket hordozó mozzanatoknak foghatók fel például a mezőgazdaság kapitalizálódására utaló málnási vasútépítés, a századvégi szocialisztikus mozgalmakat felvillantó borzas-sárgapataki munkás-zendülés, a Monarchia politikai harcait ironikusan megjelenítő bihalgebbedi és pockosrenietei kortesháború vagy az író szülővárosával, Nagybányával azonosítható Málnás-Újváros jellegzetes helyszínei és alakjai (malom, olajtörő, üveggyár, piac, vendéglő stb.). Éppen ezek a kalandokban jelentkező kronotopikus mozzanatok teszik egyértelművé, hogy a cselekmény alapját az Osztrák-Magyar Monarchia idő- és térközegei alkotják, s hogy ebben az idő — mint regényszervező struktúraelem — a fejlődésregény objektív történelmi-szociológiai információkat hordozó kronológiájával és kauzalitásával ellentétben az epizódok halmazában válik töredezetté, a pikareszkre jellemző törmelékidővé. Marci és Soma létformája a vándorlás, ami nemcsak a mindennapok töredezett kalandidejét alakítja ki, hanem a tér közegek gazdagon áramló változásait is. Amennyiben a regénybeli Málnás-Újváros modellje Nagybánya, — a szakirodalom már alaposan feltárta az azonosítható motívumokat

4 —, a tágabb földrajzi tér is könnyen azonosítható Tersánszky gyermek- és ifjúkori élményeinek színterével. A századfordulón Szatmár megyében, Erdély és az Alföld határán, az író átal jól ismert otthoni tájon mozognak a regény szereplői: cigányok, csavargók, piaci tekergők, iparosok, polgárok, ügyvédek és hivatalnokok, gazdag parasztok, bérlők, cselédek, napszámosok, bányatelepi munkások és uraik, kisvárosi értelmiségiek, színészek, dzsentrik, kupecok és vásározó hamiskártyások, csendőrök és örömlányok, vendéglősök, vadászó és a választásokat manipuláló arisztokraták, ezek szolgáinak siserahada, kocsmárosok és fináncok, jegyzők és szolgabírák stb. — a századvégi, századforduló-korabeli vidéki Magyarország jellegzetes alakjai. Mindmegannyi vál84