Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Irodalomtudomány. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Holló Ervin: "Olyan vagyok, mint egy regény..." Narratív szerkezet és motívumok Esterházy Péter Ilrabal könyve című művében

kötelezettségről, feladatvállalásról a XX. században, ugyanakkor tudjuk, hogy a művészet soha nem szűnt meg ezzel a problémával foglalkozni. Műalkotások, életművek egész sorát lehetne itt említeni Pilinszkylől Kondorig. Ezek sorából legyen szabad Wim Wenders Berlin fölött az ég című filmjére külön utalnom, amelynek problematikája feltétlenül hatott Esterházy regényére (ezt már csak az is mutatja, hogy az író megnevezi Wenders két, angyalokat játszó színészét: "én még hozzáteszem Bruno Ganz és Otto Sander nevét" [88. oldalj), és természetesen Hrabal életmüvére. Az a gyanúm, hogy az írói hivatás szakralizálásával (amiként szövegeinek felhasználásával) Esterházy Péter tulajdonképpen Hrabal, az idős Mester előtt tiszteleg, akinek életműve a "totális megértés birodalma", s aki a "legszentebb" együttérzéssel figyeli és rögzíti az emberi élet legvéresebb ellentmondásait. Az emberiségnek ilyen írókra van szüksége. Az embereknek írókra van szükségük. Ahogy Wenders és llandke Homérosszal mondatja: "Soroljátok elő a férfiakat, asszonyokat és gyermekeket, akik keresni fognak engem, az elbeszélőt, a dalnokot és hangadót, mert szükségük van rám, mint a világon senki másra." 35