Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Irodalomtudomány. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Hekli József: Ödön von Horváth (1901-1938)

végeredményben a fasizmus ideológiájának és pszichológiájának embertelen, végze­tes hatására is utal. Ödön von Horváth avantgard drámái, ezek a modern, húsba vágó témájú, céltu­datosan megválasztott, hatásos dramaturgiai eszközökkel ábrázoló, tragikus-kedé­lyes "Volksstück"-ök a drámairodalom és a színház komoly értékei. A hamis illúzi­ókkal való végleges leszámolás, a nyílt és rejtett utalásokkal felerősített, mindig ak­tuális mondanivaló, meg egy világégés tragédiáját magában hordozó nyárspolgári attitűd leleplezése adja a horváthi művészet máig ható jelentőségét. Harminchétévesen a "Horváthösszes" már elkészült. Értelmetlen lenne feltenni azt a kérdést, hová s merre fejlődött volna, mivé terebélyesedett volna Horváth drá­maművészete, ha nem sújt le rá az ostoba végzet. Számtalan "volna", de mind ér­telmetlen, mert az ilyesfajta ha-játékok nem tartoznak a tudomány és a művészet megengedett eszközei közé. Egy igazi "europáer" nagyívű írói pályája szakadt ineg váratlanul, a folytatást lehetetlenné tette a halál, s csak az elkészültből, a megvaló­sítottból ítélhetünk. De ez sem kevés. A mai osztrák dráma egyik kitűnő képviselője, a meghökkentő stílusú Peter Iíandke méltató szavai félreérthetetlenül kifejezik Horváth írói nagyságát: "Kedve­lem Horváth rendetlenségét és stilizálatlan szentimentalizmusát. Szeretem őrült mondatait, amelyek a lekiismeret ellentmondásait és szaltóit mutatják nekünk és amelyekhez hasonlókat csak Csehov és Shakespeare műveiben találok." Ödön von Horváth kiválóan megszerkesztett, charme-ot és kegyetlenséget sajá­tos ötvözetben tálaló darabjai mintegy fél évszázada szerepelnek a világ jelentős színpadain, sőt a hatvanas évektől kezdődően a Horváth-drámák reneszánszukat élik Európa színházaiban. Ezért is rendkívül sajnálatos, hogy színpadi műveit Magyar­országon csak elvétve mutatták be, bár az utóbbi időben e téren is biztató jelek ta­pasztalhatók. Éppen a közelmúltban két színház is műsorára tűzte a leghíresebb Ilorváth-drámát, a "Mesél a bécsi erdő"-t, amelynek mondanivalója, mutatis mutan­dis, napjainkban is aktuális. 18

Next

/
Thumbnails
Contents