Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Irodalomtudomány. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Hekli József: Ödön von Horváth (1901-1938)

szerelmet, öngyilkosságot. Igazán különös, sőt mondhatni bizarr az, hogy a kétes múltú hős, Albert és felesége egy megragadó szépségű női halotti maszkot vásárol. A boltostól megtudják, hogy a maszk a Szajnába ugrott öngyilkos lány arcáról készült. Albert ismerte a lányt, aki a szerelmét is felajánlotta a férfinak. A házaspár a "pompás" tárgyat ágyuk fölé akasztja. A komikus, a groteszk és a tragikus ötvözetéből szerkesztett színpadi mű az általánosítás lehetőségét is magában hordozza, hiszen a cselekmény színhelye — a cím ellenére — nem feltétlenül Párizs, s az öngyilkos lány neve szintén homályban marad. "Az ismeretlen lány a Szajnából" című komédiával párhuzamosan Horváth újabb "fura" darabokkal is próbálkozott. A "Fejjel a falnak" az előbbi vígjáték szüzséjét igyekszik magyarázni, értelmezni. A négyfelvonásos, parabolajellegű mű bulvár-ízű történetétől sokat remélt az író. Elete utolsó éveiben az emigráció hányattatásai, a bizonytalan helyzet, a növekvő anyagi gondok egyre inkább sietős nagyvonalúságra késztették Iiorváthot az írásban. Darabjai egyre komorabbak és némi vázlatosság, elnagyoltság érződik rajtuk. Megbillent egzisztenciája helyreállítása reményében, miután remek "Volksstück"-jeit a teljes önkényre törő hatalom leparancsolta a színpadról, Horváth újabb és újabb darabok írásába kezdett. Többféle irodalmi-történelmi témát is kiásott, bízva abban, hogy valamelyikkel ismét színpadra juthat. E szándéktól vezettetve dolgozta fel Mikszáth Kálmán anekdotikus regényének történetét "Férfiakat Szelistyének" címmel. Kétségbeesett kísérlet a vonzó című, zenével színesített vígjáték "És a szerelem végtelen..." A vidám, bohókás játék során bonyolult kapcsolatok jönnek létre, párbeszédek ismétlődnek más-más partnerekkel, egyazon szöveggel. A bravúros megoldások, a dramaturgiai trükkök mögül azonban hiányzik a komolyabb mondanivaló. A történelmi múltból meríti Horváth a "Figaro válik" c. vígjátékának alaptémáját. Beaumarchais talpraesett hőse, Figaro, felesége Susanne és az Almaviva grófi házaspár a forradalmi Franciaországból átmenekül a szomszédos monarchiába. A grófék folytatják könnyelmű életüket, adósságot adósságra halmoznak, Figaro viszont önállósítja magát és fodrászszalont nyit. A gazdáihoz hűen ragaszkodó Susanne nem tudja megbocsátani férje "árulását", ezért otthagyja. Az is bántja az asszonyt, hogy Figaro "világpolgárból" nyárspolgár lett. Házasságuk válsága végül happy endbe torkollik. A sokszálú, szellemes, anakronizmusoktól hemzsegő darabból egy jobb világ utáni vágyódás hangja csendül ki. Az író egy szűkebb körre korlátozva ábrázolja, hogyan hatnak a nagy társadalmi változások az emberekre, hogyan keveredik a bizakodás, a szkepszis és a rezignáció a forradalmi hittel. 16