Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Irodalomtudomány. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Hekli József: Ödön von Horváth (1901-1938)

telenftő folyamatai, a nyárspolgári romantika és a züllött kedélyesség fonák módon keverednek a darabban. De kérlelhetetlen bátorsággal azt is érzékelteti Horváth, hogy küszöbön áll a monarchia jóléteszményének, valceres-biedermeieres illúzióinak a szétporladása is. A korábban szilárdnak tűnt polgári életrend megingott, az eszmények, az erkölcsi norma sokat vesztett fényéből, erejéből és hiteléből. A szépre-jóra vágyó hős — elsősorban kisember — hiába küzd, harca kudarcra van ítélve, a jobbik esetben csak "nevetségessé" válik. A kiváló szerző mindezt fanyar eleganciával műve mottójába fogalmazta: "Semmi sem kelti bennünk annyira a végtelenség érzetét, mint a butaság." A "Mesél a bécsi erdő" művészi igényű illúziórombolás, amely a szórakoztató történet felszíne alatt megbúvó gonoszság, rombolás, démoniság szelleméről is fellibbenti a fátylat. Röviden és világosan: az adott kor remekbe szabott kor- és kórképe. A "Mesél a bécsi erdő"-vel szinte egyidőben készült el a hasonló hangvételű és hozzá témájában is közel álló "Kazimir és Karolin". A népszínmű a munkanélküliség korának, a kisember, mondhatni a proletár kilátástalan jelenének és jövőjének problematikáját teszi górcső alá. A Molnár Ferenc "LÜiom"-ával rokon vonásokat mutató darab színtere a müncheni vidámpark. A hagyományos októberi ünnepség vad, disszonáns dáridója adja meg a keretet egy balladaian szívszorító, egyúttal frivolan modernre poentírozott szerelmi történethez. Amíg Molnár "Liliom"-ában a vurstli még egy mese kiindulópontja, addig Iiorváthnál már az akkori világ képmása. Az a képsorozat, amelyet Horváth néhány gondtalangondterhelt ember szórakozásáról felvázol, végeredményben a korszak kínosan pontos röntgenleleteivel ér fel. A "Kazimir és Karolin" cselekménye egészen egyszerű. A dráma cselekményi felszínén jószerével egyéb sem történik, mint néhány kapcsolatátrendeződés, a száztizenhét apró jelenetből álló mű mégis egy széthulló, egyúttal félelmetes jövőbe rohanó világ megrendítő tablója. A filmszerű kockákból felépített darabban sorra jelennek meg a gazdasági krízis korának figurái, akik ott téblábolnak a híres-hírhedt müncheni sörfesztiválon. Kazimir, az állástalanná vált sofőr, aki a látványok forgatagában végleg elveszíti a szilárd egzisztenciára és tehetősebb, rangosabb hódolóra vágyó Karolint. Schürzinger, a nyálasan alkalmazkodó, gusztustalanul célszerű nyárspolgár, aki a hozzácsapódott Karolint, a ranglétrán való emelkedése érdekében, gennyes alázattal "passzolja" át élveteg, vén főnökének. A kisstílű tolvaj Szemes Franz, a Bicska Maxik karikatúrája és az ő Ernája is szervesen beleillik az ábrázolt világ "couleur locale"-jába. A pénzt és a rangot Rauch kereskedelmi tanácsos és Speer törvényszéki elnök képviselik a darabban. A népünnepély színes-tarka világába, a brechti dramaturgia egyes fogásait felhasználva, Horváth beleviszi a har13