Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1999. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 25)

Kiss Lajos András: Dialógus és ökológia: Otto Friedrich Bollnow leckéje - Antropocentrizmus versus antropomorfizmus

lemben, a szakmáját profi módon űző betörő is kiválóan művelheti az efféle kalkulatív racionalitást. Az értelem voltaképpen deskriptív fogalom, erkölcsileg semleges. Az ész ezzel szemben, mondja Bollnow, normatív fogalom

7. Ezt nevezték a görögök phronészisznek, ami a felelősséget, a szenvedélyt és távlatos gondolkodást egyesíteni tudó, speciálisan emberi képesség kifejezésére hivatott fogalom, s aminek valódi tartalmát szinte csak metaforikusán tudjuk kibontani. Úgy találtam, hogy Bollnow metaforái közül a „Ház" és a „Zöld" a legszebben kidolgozottak, s most ezek egy lehetséges értelmezését szeretném bemutatni, természetesen szem előtt tartva, hogy az igazi metaforikusság lényege az újabb és a újabb interpretációkkal való feltöltődés soha le nem zárható folyamata. A Ház Bollnow, mesteréhez, Heideggerhez kapcsolódva, abból indul ki, hogy az ember-lét alapkarekterisztikumát a világban-benne-lét ténye adja meg. Az ember és a világ egymás komplementumai. Ugyanakkor ez a világbanbenne-lét mindig a térbeliséggel asszociálódik. Ez a térbeliség azonban nem a geometria semleges tere. „A térben-való-létnek létezik egy helyes, megfelelő módja, amellyel aztán vagy tudunk élni, vagy pedig nem."

8 A térbenvaló-lét emberhez méltó módja a lakozás. Heidegger korai művében, a Lét és időben, a világban-benne-lét mint belevetettség jelenik, amely a lakozást még nem fogalja magában; a belevetettség inkább negatív értékhangsúlyos, van benne valami kegyetlenség is, nem véletlenül sokkolta a korabeli közvéleményt. Heidegger egy későbbi, 195l-es előadása, az Építeni, Lakni, Gondolkodni

9, aztán már kifejezetten a ház metaforája köré szerveződik. „Embernek lenni azt jelenti: lakni"- mondja Heidegger. A modern kort azonban a lakásínség jellemzi. A lakásínség nem azonos a lakáshiánnyal. A modern társadalom alrendszereinek elidegenedett nyelvezete teljesen félrevi7 Az ökológiai etikákkal szemben gyakran elhangzó vád, hogy érvelésükben szinte mindig elkövetik az ún. „naturalista hibát". Ezt a problémát egy másik írásban részletesebben is érinteni fogom. Most minden argumentáció nélkül csak annyit kívánok megjegyezni, hogy - én legalábbis úgy látom - a metaforikus nyelvhasználat szinte automatikusan kiiktatja denotativ és a normatív állítások különbségét. 8 Bollnow, Otto Friedrich: Zwischen Philosophie und Pädagogik. N. F. Weitz Verlag, Aachen. 1988. 45. y Bauen, Wohnen, Denken. In. Vorträge und Aufsätze, Pfullingen, 1978. Az értelmezés során felhasználtam Johannes Vorlaufer kitűnő tanulmányát: Unbehaust. Phänomenologische Fragmente zur Einübung in die Wahrnehmung der Obdachlosigkeit des Menschen, Mesotes 1994/4.