Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1999. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 25)

Komlósi Csaba: Kierkegaard daimonionja

Mindezek ellenére a következő fejezetben, amely a Megértés megvalósítása, Szókratész démona címet viseli, mégis a platóni Szókratész-kép kerül előtérbe, még pedig a címben jelzett konkrét aspektusból. Ez pedig a következő okokkal magyarázható. Kierkegaard Szókratész-értelmezése szempontjából alapvető jelentősége van annak a ténynek, hogy a platóni tudósítások szerint ez a démon - ellentétben Xenophón erre vonatkozó utalásaival - csak negatív módon jelenik meg, azaz csak tilt. Kierkegaard maga is utal rá egy - a korábbiak fényében mindenképp szükséges - lábjegyzettel, hogy ez esetben -idézem -: „Nem szabad szem elől téveszteni, hogy ez a hely Platón Apológiájában van, és egészében véve történetileg megbízhatónak mondható. Azért nem szabad szem elől téveszteni, hogy meg lehessen győződni arról, hogy nekem itt nem egy platóni magyarázattal van dolgom, hanem a tények talaján mozgok. "

1

5 E lábjegyzethez azonban mindenképpen hozzá kell fűznöm, hogy a platóni Apológia éppoly kevéssé tekinthető történetileg megbízhatónak, mint Platón többi dialógusa, hiszen elég összevetnünk Xenophón Apológiájával, hogy elbizonytalanodjunk, illetve visszautalnék arra a tényre, hogy benne erős irodalmi hatások mutathatók ki — esetenként szinte szó szerinti egyezése - olyan írásmüvekkel mint pl. Gorgiasz Palamédész védőbeszéde,

1

6 amit i7 Papp János: Platón Apológiájának történetisége című disszertációjában kimutatott. E fejezet tehát - Kierkegaard szerint indokoltan - Platón tájékoztatását fogadja el hitelesnek démon-ügyben, persze a szerzőnek jó oka van erre. Számára ugyanis Szókratész teljes megértésének lesz a kulcsa, hogy „ezt a démonit pusztán figyelmeztetőként és nem parancsomként, azaz mint negatí* i 18 vot és nem mint pozitívot ábrázolja." Zárásul szeretnék visszatérni előadásom címére: Kierkegaard daimonionjára. Daimonionnak neveztem korábban azt a Szókratészt, akit Platón jelenít meg müveiben. Azt pedig, hogy ez a platóni Szókratész valóban olyan szerepet játszik Kierkegaard életében, amilyet Platón szerint Szókratész daimonionja - azaz tiltásával megálljt parancsol bizonyos esetekben a sokat emlegetett Regina Olsen-afférral szeretném alátámasztani. Az eljegyzés és a szakítás története - talán egyáltalán nem véletlenül - éppen a diszszertáció megírásának és megvédésének, azaz a Szókratésszel való intenzív foglalkozásnak az idejére esik. 1841. szept. 29-én védi meg nyilvános latin 1

5 id. mü 166. o. 1

6 Gorgiasz DK B 11 a (

TOY A YTOY YÜEP T1AAAMHAOYZ AÍIOAOriA) 1

7 Papp János: Platón Apológiájának történetisége. Szeged, 1933. 1

8 id mű 165. o.