Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1999. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 25)

Thiel Katalin: Az „antropológiai alapállás" megvalósítási kísérlete Hamvas Béla életművében

nakkor mégis „megfogható". Megfoghatatlan az értelem számára (Kierkegaard: szorongás), de nem megfoghatatlan a lélek legmélyén, az értelmen túli tudattartam számára. E világfelfogásban egyszerre tükröződik a hérakleitoszi bölcselet valóság fogalma, valamint a keleti filozófiák világfelfogása. Hérakleitosznál ugyanis a logos (X,óyos) jelentése egyfelől általános „mérték", „számlálás", illetve „arány", másfelől értelem és beszéd. S annak ellenére, hogy a létezők sokfélék, valójában „egyetlen összefüggő egészben egyesülnek." Hérakleitosznál a hangsúly az egységbe foglaló valóságon van (Kozmosz), mely a változások alapjául szolgál.

1

3 Erre Hamvas több ízben is utal: „Ahogy Hérakleitosz tanítja, a szüntelen változás az örök logos változatlan világával egy. Ahogy a hinduk írják a káprázó és a szétfoszló májá és a halhatatlan atman azonos."

1

4 Vagy másutt: „A világfolyamat ez: az Egység sokasággá bomlik szét és az visszasűrűsödik egységgé. /.../A világ ki és belélegzik, - anapnei panta kai ekpanei. Növés-fogyás, alvás-ébrenlét, nyugalom-mozgás, hallgatás-beszéd."

1

5 A realizálással az egzisztencia igyekszik lebontani saját pszeudo-világát s az életet a valóságra alapozni. Ez a folyamat úgynevezett önteremtő aktus, végső soron egzisztálás. Az ön teremtés folyamatára utal Hamvas gyakran emlegetett terminusz technikusza, a ,,mikrotheosz" fogalma is. E fogalommal kíván Baader nyomán

1

0 utalni arra, hogy az ember nem pusztán mikrokozmosz, azaz egy kicsiny kiszolgáltatott létezője a világnak, hanem több annál, lényege szerint mikrotheosz. A mikrotheosz önmagában is utal arra, hogy az individiuum önállósággal rendelkezik, s akár felismeri, akár nem, önmagán belül hordozza isten-hasonlóságát. Amikor Hamvas a „theosz" szót az emberrel összefüggésben használja, akkor azt nem a hatalom, a gőg és az önteltség értelmében teszi, csupán ezzel a fogalommal is felhívja a figyelmet arra, hogy az ember nem csak a szervetlen és a szerves világ szövedékében képes igazodási pontokra lelni, hanem ennél ,többre' hivatott. ,Van fogalma' a keletkezésről és az elmúlásról, a kezdetről és a végről, a jóról, a rosszról, a lélekről és a szellemről. „Vagyis az ember létében az egész berendezett világ elfér éspedig a látható kosmos, az érzékfeletti lélek és a szellem is. Ezért van az embernek morálja, metafizikája és vallása. És ezért az ember nem kis világ (mikrokosmos), hanem kis Isten (mikrotheos)."

1

7 Az emberben ezáltal ,esedékes' a lét egésze, hiszen van rá ,szerve' (lélek), hogy saját szubjektív világába befogadja a misztériumot, egyrészt a fizikálison túli, másrészt a fizikai valóságot is magába foglaló realitást (Metafizika). Ezek után nézzük részletesebben az autenticitás realizálására kidolgozott ,programot'. Másképpen fogalmazva arra a kérdésre keressük a választ, hogy Hamvas szerint, miképpen lehet realizálni a normális, az ép, a tisztességes ember képét? Az „eredeti alapállás" helyreállítása ugyanis szerinte minden 43