Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Thiel Katalin: Az „álomjóslás" mint konfesszió (Elemző összehasonlítás Nietzsche Ecce homo c. írása és Hamvas Béla Interview c. öninterjúja alapján)

Hamvas Béla életművében az 1956 után született un. Patmosz eszszék között egy különös írásra bukkanhatunk. Az írás címe Interview, ami valójában egy öninterjú. Az írás tartalma, stílusa, konfesszionális jellege, ironizáló, ám ugyanakkor szenvedélyes hangvétele Nietzsche Ecce homoját juttatja eszünkbe. Hamvas eljárásmódja sok tekintetben analóg Nietzschével, s valószínű, hogy Hamvas ismerhette az Ecce homo szövegét. Hamvas az 'önkikérdez' formáját és feltételeit Nietzschéhez hasonlóan teremti meg, egy közös projektum jegyében, az autentikus ember megvalósíthatatlan téloszának fényében. A két írás az önkikérdezés metódusába és lehetőségeibe burkolva sorra felmutatja a daimonokat. Mint Nietzsche, Hamvas is önmagának mondja el 'önmagát', leltárt és számadást készítve. Mintha mindketten elvarrnák a szálakat az életút végéhez közeledve, de korántsem abból az elhatározásból, hogy a pályának ezen a ponton van vége. Az elvarrt szálak nyomán újabb feladatok és lehetőségek körvonalazódnak. Ahhoz, hogy a jövő felé nyitni lehessen - s ez mindkettőjük rejtett szándéka - egybe kell gyűjteni mindazt, ami figyelemre érdemes. Ahogy Nietzsche fogalmaz, megpróbálja meghúzni a választóvonalat; „minden eddigi „volf'-omat megpróbálom ad acta tenni".

1 Hamvas hasonlóan vélekedik mint Nietzsche: „Aki voltam, az vagyok is, de aki vagyok, az nem voltam mindig. Elhazudott egzisztenciámat magammal cipelem, nem tudok tőle megszabadulni, és talán nem is szabad."

2 Vajon mi az oka annak, hogy - pár évvel haláluk előtt

3 - mindketten ezt a formát választották, hogy önmagukról beszélhessenek? Melyek a hasonló és az eltérő vonások ezekben az 'ars poétikákban'? Mi az a megnevezhetetlen többlet, amit ez a két mű hordoz? A kérdésekre adott válaszok által lekerülő maszkok mögött miként válik láthatóvá a két gondolkodó személyisége? A körvonalazódó kérdések nyomán vegyük sorra az érintkezési pontokat, az analógiákat, s nem utolsó sorban a különbözőségeket. Kiindulásként nézzük, hogyan vélekedett Nietzsche és Hamvas amikor e két műre reflektált. Nietzsche számos levelében utalt az Ecce homora.

4 Emeljük ki ezek közül az 1888 novemberében kelt írást, melyet Georg Brandesnek címzett: „Éppen önmagamat mondottam el olyan cinizmussal, ami világhistóriai jelentőségű lesz egyszer. A könyvem címe: Ecce homo, ami benne van, az semmit se kímélő merénylet a megfeszített isten ellen..."

5 30