Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Komlósi Csaba: Platón mítoszai

Látható az is, hogy a mítoszok hitelesítése, tekintélyre alapozása szinte mindig jelenlévő törekvés, vagyis a mítoszok elfogadhatóságát, bizonyító erejét, „igazságát" nagyban alátámasztja előadójának, származásának tekintélye. Néhány esetben a jelzett szöveghely mítosz volta erősen vitatható. Legnyilvánvalóbb ez a Kharmidész részlete esetében, ahol is - mint a szöveghely tartalmának ismertetésekor is jeleztem - inkább egy napjainkra elfogadott tudományos elmélet csírájáról van szó, amelyet azonban a múlt századi, század eleji filológia még a mitikus gondolkodás maradványának vélt. Ez a példa jól szemlélteti azt, hogy amit egy adott korban valóságnak tartottak, majd mítoszként interpretáltak, hogyan nyerheti vissza „valóságát", vagyis mennyire képlékeny mítosz és valóság kapcsolata. A mítoszok hossza meg lehetősen nagy eltéréseket mutat. A legrövidebb mindössze néhány soros (pl. Kritón), a leghosszabbak több oldalasak. Különösen igaz ez akkor, hogy ha bizonyos interpretátorokkal egyetértve a TimaioszX, a Politeia-1 vagy a Nomoi-t teljes egészében mítosznak nevezzük. Halassy-Nagy József például a következőket írja: „Platón azonban éppen ellenkező módon látott: ő a valóságot is felülről, az ideák felől nézte és értette meg, ennélfogva az ő szemében az állam nem utópia, hanem őskép: az igazságosság ideájának egykor való testetöltése. A róla szóló tanítás nem álom, nem merő ábrándozás, hanem régmáit valóság fölidézése. Az tehát, amit mítosznak szoktunk mondani. A Politeia is az állam mítosza. Nem az oknyomozó történet szálán igazolható valóság, de olyas valami, ami nélkül a mai valóságot sem érthetnők meg.

,A

6 Egyébként Platón maga nyújt az ilyen értelmezésekhez alapot. V. De nem csak a szövegrészek tényleges hosszúságát érdemes megvizsgálni, hanem azt is, hogy az adott dialógusban milyen súllyal vannak jelen. És ezzel a vizsgálattal térjünk is át a dialógusok szerkezeti elemzésére. Ezt megkönnyítendő egy ábrát szerkesztettem, amelyen a dialógusok hosszúságát egy szakasszal jelöltem, amit 100%-nak véve 58