Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Koncsos Ferenc: Kitartás a bizonytalanságban

Az ,, izmusok " problémája N. Hartman írja a szisztematikus gondolkodásról szóló írásában, hogy a filozófiai rendszereket a legkülönbözőbb „divatos rubrikákba" lehet sorolni, a „spekulatív elnevezések arzenálja gazdag, mindenre találhatunk egy többé-kevésbé rosszul illő »izmust«."

2

0 Révay a kantianizmus tartalmának feltárására vállalkozott. A kanti idealizmus sajátosságainak feltárásakor rámutatott arra, hogy milyen nehézségeket okoz az izmusok valamely változatába besorolni egy filozófus gondolatait. Az idealizmus fogalmának tisztázásához Révay a filozófia alapproblémájának bemutatásából indult ki. Minden filozofálás alapjának tekintette arra a tényre való rácsodálkozást, hogy a világ gondjait gondolni lehet, hogy az értelem a maga módján, a maga számára képes leképezni, elgondolni azt, ami a világban van. A gondolat ebben a vonatkozásban nem más, mint a világ része. Ha azonban tovább vizsgáljuk a gondolkodást, arra a „felfedezésre" jutunk, hogy a világról alkotott gondolatokkal az értelem a maga szabályai szerint képes műveleteket végezni, és a müveletek eredményeként kapott gondolatok ugyancsak összhangban vannak a külvilággal. Továbbá a gondolatban nem csak a jelen valósága mutatkozik meg. A gondolat akkor is eleven marad, amikor a valóság már elmúlt. Képes a múltat felidézni, sőt bizonyos mértékig a jövőt is előrevetíteni. A gondolat egyrészt tehát része a világnak, ugyanakkor olyan jelenség is, amely a világ fölött áll, amelynek hatalma van az egész mindenségen. Révay szerint ez az alapállás a filozófia alapproblémája. A filozófiai gondolkodás, a filozofálás tehát gondolat a világról, de ugyan akkor reflexió is, gondolat a gondolatról. Minden filozófiai gondolkodásban közös felismerés az, hogy a világ dolgai és a gondolatok között ősi, eredeti megegyezésnek kell lennie. Ennek a ténynek pozitív értelmezését egyetlen filozófia sem kerülte el, ezért bizonyos értelemben minden filozófia idealizmus. Ha tehát bármely filozófiát az idealizmus megnevezéssel illetjük, sajátosságairól semmit nem mondtunk meg. Révay szerint ezért bármely idealizmus, nevezetesen a kanti idealizmus jellegzetességének bemutatásához is először arra a kérdésre kell válaszolni, hogy az adott filozófia milyen értelemben idealizmus. Minden idealizmus elemzésénél két kérdést kell megválaszolni. Az 105