Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1997. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Földvári Sándor: Dohovics Basil - az első ruszin természetfilozófus

„Ha a Természetnek, és nem az Istennek tulajdonítjuk azt a foglalatosságot a világ alkotmányával, melly szerént a küszködések, antagoniák, törekedések, s különbféle változások után önként valahogy eszközöltetik ki az elrendelés [...], úgy meg kell adni a Természetnek, hogy az ő 's járatban foglalatoskodó munkássága organizálással megy végbe." A Természet belső rendje - már egyértelműen a felvilágosodás korának gondolkodójára vall! Igaz, hogy csak 1828-ban. Az is igaz, hogy a gravitációval mindvégig képtelen megbarátkozni, s egy későbbi dolgozatában, amely az árapály jelenségét hivatott magyarázni, ismét élesen bírálja a newtoni gravitáció-fogalmat. Kedvenc örvényelméletét veszi elő, és az égitestek forgása által „atmosphérájukban" keltett örvénnyel magyarázza a dagályt. A Hold örvénye belemerül a föld légterébe, és felkavarja a vizeket - állítja Dohovics 2

5 Bár az előadott példák csak illusztráló jellegűek, és nem tértünk ki Dohovics társadalomfilozófiai nézeteire, a kárpátaljai felvilágosodás kérdéséhez már hozzászólhatunk. Amint a bevezetőben jeleztük, a felvilágosodás értelmezésére, és a tizennyolcadik századi kárpátaljai kultúra jellemzésére itt nem térünk ki. Pusztán annyit jegyzünk meg, hogy az 1848 előtti Kárpátalja egyetlen (!) természetfilozófiával is foglalkozó gondolkodója Dohovics Bazil. Bár később sem találunk sok filozófiával foglalkozó ruszin értelmiségit, valahol meg kell állapítanunk egy korszakhatárt. 1848-at célszerű kijelölnünk, hiszen nem tágítható a vizsgálódásunk a pozitív végtelen irányába, sőt még a huszadik századig sem - ha a felvilágosodás hatását keressük. (Bár igaz, hogy például a litván irodalomban éppenséggel a huszadik században jelenik meg Vincas Mykolaitis-Putinas Oltárok árnyékában c. regényében az a problematika, amely a francia irodalomban Diderot: Apáca c. regényével és ennek kortársaival már kissé előbb jelentkezett.

2

6) Nem érthetünk egyet a TOLDYtól MiSLEYig uralkodó véleménynyel, amely szerint az elszigeteltség lett volna az oka Dohovics korszerűtlen gondolkodásának, illetve a művei rendkívül kis arányú publikáltságának. Az okot a gondolkodó ruszin mivoltában találjuk meg: minthogy ő az első természetfilozófus a kárpátaljai ruszin kultúrkörben, és gyakorló papként kötődik a ruszinsághoz, nem tud és nem akar a görög katolikus, kárpátaljai gondolkodási koordinátarendszertől elszakadni. Ami tehát ruszinként új gondolat, az magyarként már meghaladott. Ez lehet a magyarázat a vázolt kozmológiára ill