Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)
Loboczky János: A műalkotás lét-értelme Heidegger művészetfilozófiájában
nyitottság egy történelmi nép sorsában". Egyébként később Heideggernél a világ fogalmát az ég kifejezés váltja fel, ami éppen ezt a kinyílt tágasságot érzékelteti. A föld ellenben a "megjelenőn-elrejtő", a magába-rejtés mozzanatával jellemezhető. A műalkotás ebben a fogalmi hálóban nem jelent valamit, nem utal jelként egy jelentésre. Amiből vétetett (kő, zenei hang) csak benne nyeri el tulajdonképpeni jelenvalólétét. Ami így a műben előjön, az éppen elzárkózása, az, ami a földiét: "A föld előállítása azt jelenti: a földet magát elrejtőként nyitni fel." 2 3 A mű ugyan visszaáll a földbe, de a műben már nincs jelen semmi a műhöz szükséges anyagból. A festő nem egyszerűen felhasználja a festéket, hanem "felragyogtatja a színt". A műlétben emellett egységesen lehet megragadni a történés mozgalmasságát és az önmagában nyugvó mű nyugalmát. A világ és a föld vitája nem egymás elpusztítására irányul, hanem olyan dialógusról van szó, amelyben a felek egymásra utaltsága nyilvánul meg.: "A föld nem nélkülözheti a világ nyíltságát, ha ő maga földként elrejtőzködése felszabadult kivirulásában kell megjelenjék. Másfelől a világ nem térhet ki a föld elől, ha - mint minden lényegi sors működő tágassága és pályája — valami elhatározottra kell épüljön." 2 4 A mű műléte a világ és a föld közti vita "végigharcolásában" áll, a mű egysége ennek végigharcolása során jön létre. A mű nyugalma a vita bensőségében éri el lényegét. így jutunk el a műben feltáruló igazsághoz. Heidegger ennek a közkeletű szónak is lehántja az évszázadok során rárakódott, megrögzültjelentésrétegeit. Az igazság az "igaz lényegét" jelenti. Az erre utaló görög szó (alétheia) a létező el-nem-rejtettségét jelenti, de már a görög gondolkodás sem maradt meg ennél a felvillanó lényegnél, egyre inkább az igazság levezetett lényegét fejtették ki. Az igazság itt a megismerésnek a dologgal való megegyezését jelenti, az azt kimondó mondatnak ki kell lépnie a rejtettségéből, az igazhoz kell igazodnia. A cél a tévedés kiküszöbölése, megfelelés a helyesség kritériumának. Heidegger ezzel az elfogadott értelmezéssel azt állítja szembe, hogy az igazság megtörténik, és ebben a történésben az elrejtettség is eredendően a léthez tartozik, nem valamiféle tévedés. Az egész kérdéskör megvilágítása szempontjából kulcsfontosságú az el-nem-rejtettség fogalmának széleskörű vizsgálata, amelynek kiindulópontja a létben álló létező elgondolása. A létező létezésének 90