Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Koncsos Ferenc: Az értéketikától a személyiségetikáig (Gróf Révai József kísérlete egy etikai álláspont meglapozására)

kelltartalmak, amelyek nemcsak különböznek egymástól, hanem ellentétben is állnak egymással. Dialektikus feszültség mutatkozik meg viszonyukban. A kell különböző tartalmai egyaránt érvényesek, de mivel nem állnak összhangban, lehetetlen hierarchikus rendszerbe rendezésük. A feszültség magában a kellben adott. Nem áll meg az értéketikában elfogadott álláspont - amit Pauler Ákos is képviselt hogy az ideák világa ellentmondásmentes, az erkölcsben a feszültség az ideák tökéletességének és a gyakorlat fogyatékosságának ellentmondásából fakad. A kelltartalmak ellentmondásossága nem relativizmus, mert a kelltartalmak nem változóak. Bizonyos kelltartalmak nem hordozhatnak pozitív és negatív értékminőséget is. Ellentétes tartalmuk ellenére "egyként és általánosan, feltétel nélkül, időtlenül »kellenek«".

1

6 Nem viszonylagosak tehát, mert állandóságuk, feltétlenségük, érvényük megvan, csak logikailag nem rendszerezhetők. A kelltartalmak összessége nem határozható meg logikai egységként, de egyes tartalmai nem logikátlanok. Feszültség, belső ellentmondás,»logikátlanság csak a kelltartalmak összességére értendő. Révay magyarázatot ad arra a problémára is, hogyan lehetséges az, hogy a kell-ok egyszerre érvényesek és ellentétben is állnak egymással. Különböző álláspontokat kritika alá vonva megfogalmazza saját álláspontját. Ismét a kell-élményből indul ki. A kell élményével együttjár "a felelősség kétségbevonhatatlan élménye",

1

7 a felelősség feltétele pedig a szabadság. Szabadság csak ott lehetséges, ahol megvan a választás lehetősége. Választásról viszont csak akkor beszélhetünk, ha egymástól különböző kelltartalmak tartanak igényt megvalósulásra. Végeredményben a szabadság csak úgy képzelhető el, ha a kellek különböző tartalmakat ajánlanak megvalósításra az erkölcsi alany számára. Naivnak nevezi azokat a szabadságértelmezéseket, amelyek a jó és rossz közötti választást tartják erkölcsi választásnak. Szerinte ez képtelenség, hiszen ahol szabad választásról van szó, ott az erkölcsi alanyt semmi sem motiválja a rossz cselekvésére. Ez az álláspont teljesen elfogadható, hiszen az ember attól kezdve lesz erkölcsi személy, ha arról döntött, hogy tisztességes emberként akar élni. Ebben az egzisztenciális választásban (ahogyan Heller Ágnes nevezi) az egyén a jó és rossz között választ, és ez a választása az összes többi választását meghatározza, mert ez egész életre szóló döntés a jó választása mellett. így tehát a tisztességes embert semmi sem motiválja IesítfT^kTROLY FŐISKOLA 1

7 KÖNYVTÁIiA - EGER Könyv: 4. 0 0 2,