Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Koncsos Ferenc: Az értéketikától a személyiségetikáig (Gróf Révai József kísérlete egy etikai álláspont meglapozására)

tó jellegű. A különböző értékérzékenységet csak az egyes egyének individuális adottságaiból, "fogyatékosságaiból" lehet magyarázni. Az erkölcs azonban ideális személy attributuma. Ideális személy esetében a hivatásetika álláspontja nem áll meg. A konfliktus nem küszöbölhető ki, mert az "fennáll akkor is, ha a valóságos személy részleges értékvaksága miatt - észre nem veszi".

8 A személyi értékekből kiinduló hivatásetika nem megoldja, hanem megszünteti a konfliktust. A másik irányzat szerint a dologi érték is kapcsolatba hozható a személlyel, mert "mint érték, szintén személy szolgálatára tart igényt", azaz a dologi érték is erkölcsi jelentőségű. A személynek végül is nemcsak személyi értékeket kell megvalósítania, hanem dologi értékeknek megfelelő "értékes művek" létrehozására kell törekednie. Másképpen szólva, a valóságot értékszempontok szerint kell átalakítania. Az értékfilozófia ilyen irányú meghaladása a "szellemfilozófia" vagy "kul túrfilozófia", amely nemcsak az objektív szellem szaktudományos, vagy filozófiai elmélete, hanem életformát is előír, tehát etika is. Az értékvilág irányában nyitott, szabad ember az értékek érvényesülését képes és egyben köteles is elősegíteni. A különböző értékek felszólító jellegéből következő konfliktusokat ez a fölfogás is megkerüli azzal, hogy feltételezi a különböző értékek hierarchiába rendeződését. Révay szerint azonban "az értékek rangsorolásának ötlete" következetesen végiggondolva az értékek abszolút jellegének megtagadásához vezet. Ha nem is feltétlenül relativizmust eredményez, az értékek pluralitását semmiképpen sem ismeri el. Végső soron azonban az értékhierarchia relativizálja az értéket. A rangsorban minden érték a magasabbhoz viszonyítva negatíve, az alacsonyabb színtűhöz viszonyítva pedig pozitíve értékes. Ugyanaz az érték egyszer pozitívként, máskor negatívként jelenik meg. Márpedig az érték nem lehet relatív, mert ezzel elveszítené normatív jelentőségét. így csak egyetlen érték - a hierarchia csúcsán álló - volna elismerhető. Ez pedig nem egyeztethető össze az értékfilozófia azon álláspontjával, amely elismeri az értékek pluralizmusát. Révay az erkölcsről írt összefoglaló művében

9 az érték és az erkölcsi kell tartalmak viszonyát is behatóan elemzi. Az értéketika szerint az értéktartalom nemcsak "értékesség", valaminek a tulajdonsága, hanem a konkrét dolgok értéktartalmán túl az érték szubsztancialitás is. Az értékesség mögött mindig ott áll a szubsztanciális ér12