Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Halmai István: A Kecskeméti Református Jogakadémia a polgári kori jogi főiskolák rendszerében 1875–1944

két háború között a szegedi tanárképző vonatkozásában), hogy a határokon túlról jöttek jelentős tömegeit főként az állahivatalnoki karhoz tartozók tették ki. 18. Ebben a viszonylag nagy csoportban három jellegzetesség tapasztalható: ahol nincs megjelölve a küldő középiskola, ott a hallgatók többsége vagy budapesti születésű, vagy a határokon kívül látta meg a napvilágot, vagy a születési hely is hiányzik. Nézetünk szerint a Trianon után "bevándorlók" nagy kvantuma húzódik meg ebben az almintában. 19. Az Egri Érseki Jogakadémián 1875 és 1944 között abszolút számokban hasonló a hallgatói létszám; 60.5 %-uk tartozik ebbe a kategóriába. Halmai, 1991. 131. 20. Andorka Rudolf: Egyetemi és főiskolai hallgatók társadalmi összetétele. Statisztikai Szemle 1979/2. 186-187. 21. Huszár Tibor: Értelmiségelméletek, értelmiségvizsgálatok Magyarországon. Szociológia, 1974/4. 22. Andorka Rudolf: i. m. 23. Erdei Ferenc: Szabad értelmiségi pályák. Szociológia, 1975/4. 473. 24. Karády V.-Valter Cs.: i. m. 62. Erőteljesen tudjuk alátámasztani nem csupán a kecskeméti, de a miskolc és egri főiskolán is azt a tendenciát, amit Karády a keresztény felekezeteknél meg nem található "asszimilációs tőkefelhalmozás" gyanánt értelmez a zsidóság esetében. 152