Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

II. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Helmut lioeck—Sárik Tibor—Martin Klein: A kémiaoktatás fejlődése az általános iskolákban a II. világháború után Csehszlovákiában, az NDK-ban és Magyar-országon

A KÉMIAOKTATÁS FEJLŐDÉSE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN CSEHSZLOVÁKIÁBAN, AZ NDK-BAN ÉS MAGYARORSZÁGON HELMUT BOECK — SÁRIK TIBOR —MARTIN KLEIN Három pedagógusképző főiskola (Besztercebánya, Eger, Mühlhausen) kémiai tanszékei arra a feladatra vállalkoztak, hogy közös kutatást indítanak a címben szereplő 3 szocialista ország iskolarendszerének és kémiaoktatásának összehasonlító feldolgozására. E nemzetközi kutatómunka 1979-ben indult és 5 éves intervallumra terveztük. A munka koordinálásával az egri kémiai tanszék vezetője van megbízva. A kutatócsoport tagjai: Dr. Sarolta Jagerska, Dr. Martin Klein (Besztercebánya), Dr. Helmut Boeck, Dr. Hans Keune (Mühlhausen) és Dr. Szűcs László, Dr. Sárik Tibor (Eger). E kis tanulmányban eddigi munkánk töredékét szeretnénk bemutatni, azzal a megjegyzéssel, hogy ha lehetőség lesz rá egy másik alkalommal a 3 pedagógiai főiskolán folyó kémiaoktatást szeretnénk elemezni, különös tekintettel a kémia metodika oktatására és a gyakorlati képzésre. I. A kémiaoktatás helyzete a két világháború között Csehszlovákiában, Németországban és Magyarországon A kémiaoktatás terén igen jelentős változás következett be a II. világháború után Csehszlovákiában, Németországban és Magyarországon. Ha a változás jelentőségét meg akarjuk érteni, nagyon röveden foglalkoznunk kell a jelzett országok kémiaoktatásának helyzetével és ennek kapcsán az iskolarendszerekkel is a két világháború között. Az iskolarendszerek a két világháború között híven tükrözték a mindhárom országban meglévő kapitalista viszonyokat, Magyarországon még bizonyos feudális vonásokkal is kiegészítve. Mindhárom ország iskolarendszerére jellemző volt a trifurkáció, az iskolarendszer hármas tagozódása (elemi vagy népiskola; polgári vagy középiskola; gimnázium és reáliskola), amely az uralkodó osztály műveltségi monopóliumának biztosítását szolgálta. Az alapvető megegyezések ellenére Németország iskolarendszere fejlettebb volt, mint a magyar; de még a csehszlovák iskolarendszer is annyiban, hogy ott nem 6 osztályos, de 8 osztályos elemi vagy népiskola volt. A kémiaoktatás színvonala elég nagy eltérést mutat a vizsgált időszakban a fenti 3 országban. Általánosan jellemző, hogy az elemi (nép- vagy alap) iskolákban a természettudományok, így a kémia oktatására nem fektettek nagy súlyt. Kevés óraszámban, más tantárgyakkal (fizikával, biológiával) 891