Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Bohohy Nándor: Családszerkezet Szőnyön 1758-ban

házasodott Szőnyben, uradalmi kovács.") Végül itt tették szóvá, ha a szükséges adatok valamelyike nem volt kideríthető. Lakies Miklós neve alatt pl. ez olvasható: „született Zala vármegyében, de mivel beteg, nem tudja megmondani, hol..." Ugyancsak az első rovatban jelezték, ha a ház urán, feleségén és gyermekein, tehát a modern szakirodalom által nukleáris családnak

5 nevezett egységen kívül még mások is éltek ugyan all an a házban. Ez utóbbiak forrásunk szerint részint rokonok, részint viszont idegenek voltak. Az előbbiek egyik csoportját azok alkották, akik (pl.: özvegy apa, anya, ipa, napa vagy hajadon nővér és fivér) saját családdal már nem, illetve még nem rendelkeztek, akik így a tulajdonos szűkebb családjával éltek egy kenyéren. Amíg a családfő nőtlen fivérét mindig saját nevén, de nem-tulajdonosi mivoltát a „lakója", „nála lakik" és „ibidem" kifejezéssel jelölve írták össze, addig a töbtiek jelenlétére csak szövegesen utaltak, pl.: „öreg anyjával él együtt". A tulajdonossal egy fedél alatt, de nem egy kenyéren élő házas fivér, férjezett nővér családját szintén önálló egységként, tehát a sógort is név szerint vették fel, de azt a tényt, hogy az utóbbiak csak lakói és nem tulajdonosai a szóbanforgó háznak, ilyenkor is feltüntették. Más volt a helyzet az apai hajlékban élő házas fiúk és férjezett lányok, tehát az ún. törzscsaládok esetében. Ilyenkor csak az idősebb férfi, tehát csak az apa nevét írták fel, míg a második generációhoz tartozó család létszámára és egyéb viszonyaira csupán a további rovatokban szereplő adatok segítségével következtethetünk. A tulajdonos házában lévő idegenek egyrészt egyedülélő, vagy nukleáris család élén álló férfiak és nők, másrészt a tulajdonoshoz ismeretlen módon kapcsolódó személyek voltak. Az előbbieket kétféle módon, éspedig a magányos férfiakat és nőket, illetve a családfőket mindig név szerint, ez utóbbiak családtagjait viszont csupán szám szerint jegyezték fel. A családfőhöz ismeretlen módon csatlakozó egyének jelenlétére, mint lesz még róla szó, csupán az összesítő rovatban feltüntetett adatok utalnak. A következő, a letelepedési évét rögzítő rovatot természetesen csak azon egyedülélő, vagy családfőnek minősülő férfiak és nők esetében töltötték ki, akik idegenből érkeztek helységünkbe. Ezt követően a név szerint összeírt férfiak életkorát tüntették fel, a következő négy rovat pedig a kezükön lévő teleknagyság kimutatására szolgált. Az ezt követő oszlopba részint a név szerint összeírt családfők feleségeinek, részint a családfőnek minősített, illetőleg az egyedülélő nők életkora került. A következő, azaz a „feleségek száma" című rovatba arab egyest írt az összeíró, ha a családfő vagyis az első rovatban név szerint is megjelölt férfi házas volt, míg az ellenkező esetben egyszerűen áthúzta a rubrikát. A házingatlannal rendelkezők, illetve az ilyet nem birtoklók rovatát, mint már jeleztük is, nem töltötték ki, hiszen az első rovat alapján amúgy is világos volt, kinek van háza és kinek nincs. A soron következő rubrikában a „specifikált gazdák", pontosabban szólva a családfők gyermekeit tartották nyilván. Ez utóbbiak neme, száma és hozzávetőleges életkora, valamint családi állapota a már ismertetett alrovatoksegítségével állapítható meg. Ezt követően a név szerint összeírt személyekkel együttélők számbavételére, összesítésére került sor. Ez úgy történt, hogy a házak, ezen belül 88