Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

II. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Bessenyei János—Molnár Dezső: Útkeresés a főiskolán folyó szerves kémiai okta-tás és gyakorlati foglalkozások korszerűbb módszerének kialakítására

amelyeknek ismertetéséről és eredményességéről az alábbiakban szeretnénk beszámolni. Úgy gondoltuk, hogy a programban meghatározott szerves kémiai elméleti anyagot felosztjuk nagyobb egységekre, ezeket jelentőségük és nehézségi fokuk szerint rangsoroljuk, s egy-egy ilyen egységre és a hozzá kapcsolódó gyakorlati részre dolgozunk ki új módszereket. Meggyőződésünk, hogy a főiskolai szerves kémiai oktatásra is érvényes az az elv, hogy az oktatott szaktárgyi anyag a tanítás során válik egyéniségformáló, hatékony tényezővé. S ebben a folyamatban az alkalmazott módszereknek nagyon fontos szerepe van. Elsőnek a „szénhidrátok" fejezetét választottuk, mert úgy gondoltuk, hogy hetero-polifunkciós és királis szerkezetüknél fogva különösen alkalmasak lehetnek annak megértetésére, hogy az egyes funkciós csoportok által elméletileg meghatározott tulajdonságok egy adott vegyületnél a valóságban hogyan érvényesülnek. Módosulnak-e, ha egy vegyületben egymás mellett különböző funkciós csoportok szerepelnek, s ha igen, hogyan. Alkalmasak továbbá arra is, hogy rövid távon visszaigazolják elképzeléseink helyességét, vagy hiányosságait. Ennek érdekében a szénhidrátok tárgyalását — ellentétben a legújabb szakkönyvekkel — nem a heterociklusos vegyületek körében tárgyaltuk, hanem a hidroxi-oxovegyületek folytatásaként. Itt ugyanis lehetőség van arra, hogy a szénhidrátok tárgyalásának előkészítése érdekében — részletesen felelevenítsük a hidroxi-származékok szerkezet-tulajdonság összefüggéseit. Rámutathattunk arra, hogy egy másfajta funkciós csoport jelenléte nem feltétlenül változtatja meg az alkoholos hidroxilcsoportra jellemző tulajdonságokat, de befolyásolja akkor, hogyha ezek elhelyezkedése az oxo-csoporthoz viszonyítva a-helyzetű. (Izomerizáció, enol-oxo-tautomerizáció, oszaszonképződés, valamint ketózok esetében a Fehling-próba pozitív volta.) Hangsúlyozottan rámutattunk arra, hogy a félacetálképzés — amely, mint az alkoholok és oxovegyiiletek jellemző reakciója — a szénhidrátoknál is bekövetkezik, bár a két funkciós csoport itt ugyaiiazon molekulában van jelen. A reakció itt intramolekulárisan megy végbe, ezért szükségszerűen gyűrű képződik. Ezzel előkészítettük a később tárgyalandó laktonok, laktámok kialakulásának, szerkezetének hasonlóságát. Célunk az volt, hogy ezek megismertetésével mélyebben megláttassuk azokat az elméleti összefüggéseket, azokat a szerkezeti — és térszerkezeti — problémákat (kiralitás), amelyek olyan sokoldalú — élettani és gyakorlati funkciók ellátására teszik képessé a szénhidrátokat. Ezen a helyen különös hangsúlyt szenteltünk annak az általunk igen fontosnak vélt problémának a megbeszélésére, hogy milyen összefüggés van az élet kiralitása és a szénhidrátok királis szerkezete között. Ugy gondoltuk, ha sikerül megértetni azt, hogy a természet a D-glükóz lehetséges két gyűrűs szerkezete közül miért éppen a /^-módosulat létrehozása mellett dönt, továbbá, hogy a keményítő miért helix, s a cellulóz miért lineáris szerkezetű — holott mindkettő D-glükóz molekulákból keletkezik —, akkor már nagy lépést tettünk annak megértetése felé, hogy ez közvetve a fehérjék királis szerkezetével függ össze. 882