Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Szilák Aladárné: A kibernetika néhány filozófiai problémája

teket, a számítógépeknek az egyénre és társadalomra gyakorolt hatását, valamint a működési mechanizmusára vonatkozó elemi funkciókat is. így a különféle területek szakemberei (munkások, orvosok, mérnökök, tanárok, társadalomtudósok) is értenek a számítógéppel kapcsolatos dolgokhoz, és nem lesznek a gyakorlott szakértőknek teljes mértékben kiszolgáltatva, amikor a számítógépekről, vagy az azzal elérhető eredményekről kell véleményt alkotniuk. Továbbmenve a megszerzett számítástechnikai ismereteket és a számítógépeket felhasználhatják munkájuk, szakterületük tudományos vizsgálatainak a segítésére, meggyorsítására. Az elmondottak viszont megkövetelik az oktatási rendszer folyamatos korszerűsítését úgy a felső-, mint a közép- és alsófokú oktatásban, és amelynek a kezdeti lépései már meg is történtek. 4. Gondolkodnak-e a gépek ? Hogyan viszonylik az emberi gondolkodás a gépi „feladatmegoldáshoz"? Ennek a problémának igen nagy filozófiai, világnézeti jelentősége van. A gondolkodási folyamatok modellezhetők, azaz fel lehet használni a gépeket logikai feladatok megoldására. A fenti alapja annak elismerése, hogy a gondolkodás természeti törvényeknek alávetett természetes folyamat. A Filozófiai kislexikon így definiálja a gondolkodást: „Az emberi megismerés legmagasabb foka, az objektív valóság lényegi tulajdonságai, összefüggései és viszonyai eszmei visszatükrözésnek folyamata." Minden technikai rendszer az ember által megismert objektív törvények alapján működik. Az ember céljai elérésére iktatja a kibernetikus berendezést saját maga és a munkatárgy közé. Bármilyen fejlett is legyen ez a berendezés, mindig munka-eszköz marad és nem társadalmi lény. A gépben nem keletkeznek gondolatok, fogalmak, ítéletek, szillogizmusok. A gép szerepe bizonyos mértékig hasonlít a kísérleti berendezés szerepéhez. A kísérlet választ ad valamely felvetett problémára, amely kísérlet eredménye csupán az ember számára jelent választ. Az adattengert értékelő és elvonatkoztató áttekintés, az asszociáció még mindig az emberi agy kizárólagos privilégiuma. Ez nem zárja ki azt, hogy az ötödik és hatodik generációs számítógépek ne sajátítanának el asszociációs képességet. A számítógép abban az értelemben értelmes tehát, hogy az ember értelmét testesíti meg, az ember érdekeit szolgálja, de nem abban az értelemben, hogy maga fogalmakat alkot és gondolkodik. Gyakran találkozunk a kibernetikai irodalomban olyan megállapításokkal, hogy vannak gépek, amelyek értelmi képességek tekintetében felülmúlják a tervezőket. Ez a megállapítás, állítás teljesen értelmetlen: ugyanis a gondolkodás a legmagasabbrendűen szervezett anyagnak, az agynak a terméke, olyan folyamat, amely csak az embernek sajátossága és nem tulajdonsága az automatának. Abból, hogy tagadólag válaszolunk arra, „gondolkodnak-e, értelmesek-e a gépek", nem szabad olyan következtetéseket levonni, hogy nincs is lehetőség az emberi agyban végbemenő folyamatok eddigieken túli további model79