Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Szilák Aladárné: A kibernetika néhány filozófiai problémája

c) Van-e analógia a gondolkodás és a gépekben lezajló számítási folyamatok között, „gondolkodnak-e" a gépek? d) Milyen jellegű visszatükrözés és mozgásforma megy végbe a magasrendűen szervezett kibernetikai rendszerekben? e) Szerkeszthet-e az ember élő egységet, amelyeket beépít a gépbe mintegy létrehozva a „mesterséges értelmet"? f) KiterjeszthetŐk-e a társadalmi életre a kibernetika elvei? Milyen társadalmi hatásai vannak a számítógépnek? A fenti problémák felvetése helyes, hiszen ezek határozzák meg a kibernetika további kutatási irányát. Nem célom, hogy az itt felsorolt valamennyi problémára választ adjak, hiszen igen nehéz ilyen szűk keretek között ezt a témát részletesen megvilágítani. 2. A kibernetika tárgya, alapfogalmai Nézzük meg, mi is hát a kibernetika? Az etimológiai jelentése: „kübernetész", ógörög eredetű szó, „hajókormányost" jelent. Mint tudománynak többféle meghatározása is ismeretes: — Norbert Wiener szerint, akit a kibernetika Ősatyjának tekintünk: „A kibernetika az élő szervezetben és a gépben történő kommunikációnak és szabályozásnak az elmélete." ,,A kibernetika komplex rendszerek vezérlésének törvényeiről szóló tudomány." [13] A kibernetika tárgyának megválaszolása terén is mutatkoznak nehézségek. Az MTA mellett működő Kibernetikus Bizottság meghatározása szerint a következő: „A kibernetika a vezérlésnek és a szabályozásnak, továbbá az információk ezzel kapcsolatos gyűjtésének, továbbításának, tárolásának, feldolgozásának és felhasználásának olyan általános törvényeit kutatja, amelyek a vezérelt v. szabályozott anyagi rendszer legkülönbözőbb mozgásformája esetén a mozgásforma specifikus mozgástörvényeivel együttes hatásban érvényesülnek." A kibernetika tárgyának meghatározása mellett nézzük meg a filozófia tárgyát is, mely: A természet, a társadalom és a megismerés általános, közös törvényei, a valóság legáltalánosabb összefüggései, ezek egymáshoz való viszonya, illetve az anyag és a tudat egymáshoz való viszonya, és a világ megismerhetősége, mint a filozófia alapkérdése. A filozófia tárgyát tekintve különbözik minden szaktudománytól, — így a kibernetikától is — ugyanakkor kapcsolat is van a kibernetika tárgya és a filozófia tárgya között. Ez a kapcsolat, kölcsönhatás kétoldalú, amelynek egyik oldala abban áll, hogy a filozófia a maga következtetéseit levonja a kibernetika eredményeiből, azokra épít. A kapcsolat másik oldala abban rejlik, hogy a kibernetika ismeretei, fogalmai alapján a filozófia helyes tudományos világnézetet dolgoz ki, 74