Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Gyergyák Ferenc: A kibernetikai modell és a kibernetika néhány alapvető filozófiai alapfogalmának kapcsolata

Struktúra és funkció Valamely rendszer struktúráján a részrendszerekből való felépítését értjük. Egy rendszer funkciójának nevezzük annak viselkedését külső hatásokra, míg a viselkedés a konkrét jellemzők időbeli befolyását jelenti. Szoros kapcsolat van egy rendszer strukturális felosztása és funkciói között. Miként a bennünket körülvevő világ vizsgálatában, itt is mindenféle lehetséges összefüggésből választunk ki egyet, ami azt jelenti, hogy megkeressük a lényeges jellemzőket és a köztük levő kapcsolatokat (funkciókiválasztás), ugyanakkor egyúttal a vizsgált objektumokat is kiválasztottuk (st r u kturald választás). Minden vizsgálati objektum a megismerés adott szintjén egy bizonyos struktúrát mutat, azaz az alaprészecskék készletéből a mindenkori struktúra részecskéiből épül fel, amelyek egymással kapcsolatba lépnek. Ezáltal a vizsgáit rendszer egy sor funkciót kap, melyek a megadott finomságú struktúrának a segítségével magyarázhatók. Lehetséges azonban, hogy a rendszer új funkciókat, új tulajdonságokat mutat fel, amelyek a rendelkezésre álló strukturális felosztásból már nem magyarázhatók, ebben az esetben a struktúrát finomítani kell. Lehetséges azonban az is, hogy a vizsgálatok finomabb struktúrákhoz vezetnek, ekkor az a feladat, hogy meghatározzuk ezekhez a struktúrához kapcsolódó mélyebben rejlő funkcióit. Ezeket a nagyon általános kapcsolatokat a struktúra és a funkció között a valóság minden területén megfigyelhetjük. Pl. csak a kémia fejlődésével jöttek rá olyan összefüggésekre, amelyek megmagyarázásához szükség volt az anyagok felbontására elemi részecskékre. De még kielégítőnek bizonyult a struktúra olyan elképzelése, amelyben az atom játszotta a főszerepet. A rádióaktivitás még mélyebben rejlő összefüggéseinek felfedezése viszont szükségessé tette a strukturális elképzelés további finomítását, amelyben már lényeges jelentősége van az atommag felépítésének. A dialektikus materializmus szerint ennek a folyamatnak nincs vége, azaz a megismerés magasabb fokán az elektronok, protonok, neutronok belső felépítését is meg kell ismernünk. Hasonló fejlődés tapasztalható az automatizálás területén is. Manapság még többnyire beérjük a koncentrált paraméterek leképezésével, de meg kell ismernünk az elosztott paraméterek nyújtotta előnyök kihasználását is. Hasonló strukturális finomságok és gazdagodó tartalmú kapcsolatokkal találkozunk a társadalomban és az élő szervezetek biológiájában is. Szükségszerűség és véletlen Jelenlegi tudásunk és megismerőképességünk korlátozott. Ez arra kényszerít, hogy a valóságot leegyszerűsítve elhanyagolásokkal mutassuk be, ilyenkor kielégítőnek tekintünk bizonyos strukturális felosztásokat és lényegesnek az, ehhez tartozó kapcsolatokat. A valóságban viszont finomabb struktúrák vannak, így még sokféle más kapcsolat is fennáll. 67