Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Gyergyák Ferenc: A kibernetikai modell és a kibernetika néhány alapvető filozófiai alapfogalmának kapcsolata

Egy kibernetikai rendszer tehát, melynek lényeges mennyiségeit oly módon lehet az y

1

; y

2. . ., y és x

t, x

2. . .x

k változók két csoportjába osztani, hogy az Xj mennyiségek összefüggésükben okozatilag függetlenek az y, mennyiségektől, és az yj mennyiségek egymásra pedig semmiféle befolyást nem gyakorolnak. A y; mennyiségek neve bemenő, az Xj mennyiségek neve pedig kimenő mennyiség. Ez a rendszer felfogható mint átviteli tag, mely különböző állapotokban lehet. Valamennyi működési állapota meghatározza az y

; bemenő mennyiségeknek Xj kimenő mennyiségekké történő feldolgozási módját. A jelfeldolgozás folyamán egy tag állapota általánosan megváltozhat. Az ilyen átviteli tagok lesznek az ím. automaták, melyek az említett mennyiségeken kívül az állapot paramétereivel jellemezhetők. Mivel a kibernetikai rendszerek mindig irányított rendszerek, szükséges, hogy legyen bennük olyan berendezés, amely a vezérlés funkcióit ellátja.. Az irányítás potenciális lehetőségének szükséges feltétele a rendszer szervezettsége. Ez azt jelenti, hogy meghatározott struktúrára van szükség, amely a rendszer elemeinek célszerű összetételében és a köztük fennálló kapcsolatokban fejeződik ki. A szervezettség fogalama igen nehez határozható meg pontosan, de érezhető, hogy a szervezet rendszerek meglehetősen távol állnak a termodinamikus egyensúlytól, A gázok például, amelyek rendszertelenül mozgó molekulákból állnak zérus szervezettséggel rendelkeznek míg az önfenntartásra és szaporodásra képes szervezetek magas szintű szervezettségűek. Természetesen nem minden szervezett rendszer kibernetikai, viszont az összes kibernetikai rendszer bizonyos szervezettséget mutat. A rendszerek funkcióját lényegében az információátvitel, a vezérlések és szabályozások, egyszóval az irányítások strukturális sajátosságaival határozzuk meg. A kibernetika szoros kapcsolatban van a matematikával és a filozófiával is. A filozófia, amely a valóság legáltalánosabb törvényszerűségeit vizsgálja, megadja a kibernetika fogalmi alapjait. A matematika, a fent definiált értelemben a legáltalánosabb integráló tudomány. Jellemzői minden ismertető jelükben változóak és úgy keletkeznek, hogy minden konkrétumtól elvonatkoztattunk. Ebben az értelemben pl. a geometria nem a tér tudománya, hanem olyan absztrakt objektumok közti viszonyoké, amelyek a valóságos tér egyeneseiként, pontjaiként stb. foghatók fel. A matematika bocsájtja a kibernetika — vele az összes tudomány — rendelkezésére, a törvényszerűségek egzakt leírásához szükséges eszközöket. A differenciáló tudományoktól az integráló tudományokon át a matematikáig tehát két absztrakciós fokozaton haladunk keresztül az állandó dimenziójú jellemzőktől, a részben változó jellemzőkön át a matematikai objektumokig, amelyek jellemzői tetszőleges dimenziójúak. Modell A modell fogalma két tárgy közti hasonlóságon alapul. A tárgy és a hasonlóság szavakat most igen tág értelemben használjuk. A hasonlóság lehet teljesen külsőleges, de vonatkozhat külsőleg egyáltalán nem hasonló tárgyak 62