Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Balázs Sándor: Az egri népi kollégiumok szerepe a szocialista személyiségfejlesztés folyamatában

A népi kollégiumok kialakulása Egerben Rajk László belügyminiszter 1946. július 15-én írásban fordult a vármegyék alispánjaihoz, kérte a népi kollégiumok létrehozását, s egyben meghatározta a legközelebbi feladatokat. Ennek megfelelően 1946. augusztus 15-ig megyénkben is meg kellett vizsgálni: — milyen épület lenne alkalmas az 50— 100 fős kollégium számára; — a kollégium felszerelését honnan, miből lehetne biztosítani; Hatalmas feladatot jelentett ez a város akkori vezetésének az alábbiak miatt: — Eger város lakosságában mélyen ültek a vallásos gyökerek. A katolikus egyház szerepe jelentős a közéletben. Az egyház ténylegesen leghatalmasabb birtokosa volt Egernek. Találóan írja Szabó Zoltán a ,,Cifra nyomorúság" e. könyvében: „Sokan és sokszor mondták nekem Egerről a szót, hogy a feudálkatolicizmus vára . . .."

5 Az egyház szerepe meghatározó volt a nevelésben is. — A papság mellett meghatározta a város fejlődését az itt élő tisztviselő réteg. Az 1930-as népszámlálás adatai szerint a 30 424 fős lakosságnak 13,5%-a közalkalmazott.

6 — A város társadalmi rétegződésében — arányában — nagy szerepet játszott a parasztság, mely Szabó Zoltán szerint a városnak harmadik arca.

7 — A felszabadulást megelőző időben Egernek nincs jelentős ipara, s ez meghatározta a munkásság alakulását is. A népi kollégiumok szervezési munkái ténylegesen 1946. augusztus 6-án indultak meg városunkban. A város polgármestere Dr. Takács László levelében felkérte a Magyar Nemzeti Bizottság helyi szervezetét, hogy „ . . . szíveskedjenek sürgősen (még e héten) összehívni a pártközi értekezletet".

8 A pártközi értekezlet összehívására 1946. augusztus 8-án került sor a városházán, melyen Varga István Győrffy-kollégista is résztvett, felszólalt, s méltatta a népi kollégiumok szerepét: ,,. . . a földreform után egyik legfontosabb feladat a népi kollégiumi mozgalom kiterjesztése."

9 A pártközi értekezleten kollégiumi célra legalkalmasabbnak a Baktai úton levő Csapatkórház épületét találták, habár e kérdésben nem alakult ki teljes egység a pártok vezetői között. E más véleménynek adott hangot a másnapi Nemzeti Bizottság ülésén a Magyar Kommunista Párt városi titkára Mucsi Sándor, akihez még többen csatlakoztak. Úgy érveltek „. . .hogy a csapatkórház épülete távol esik az iskoláktól. Javasolják kollégium céljára a Katholikus Legényegylet épületét."

1

0 Hosszas vita után a Nemzeti Bizottságé javaslatot fogadta el és elhatározta, hogy a belügyminiszterhez kérvényt intéz a Legényegylet átengedése iránt.

1

1 Nagy gondot jelentett már ezen Nemzeti Bizottsági ülésen a leendő kollégium legszükségesebb berendezéseinek biztosítása is. A városnak nem volt pénze újak vásárlására, de ebben az időszakban erre nem is volt lehetőség, az idő pedig sürgetett. Többen felvetették, hogy a helybeli Korona Szállóban „36 db, az oroszok által itt hagyott vaságyat találtak, mely igen megfelelő volna e célra".

1

2 486