Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Nagy Andor: A videofejlesztés lehetőségei, problémái és az iskolatelevízió

varázsa kelt igazi feszültséget a nézőben. Nagyon valószínű, éppen ezért, hogy a jövő iskolatelevíziójának funkcionálása se képzelhető el csak a kép­magnetofon közbeiktatásával. Gyermeknek és felnőttnek egyaránt élményt adott és bizonyára ad a jövőben is az osztályfőnöki órákhoz kapcsolódó aktuá­lis politikai adás-sorozat, amely a legfrissebb kül- és belpolitikai kérdésekre igyekszik választ adni. Az ilyen jellegű műsorok konzervként alig képzelhe­tők el. A pedagógusok pozitív attitűdjéhez hasonlóan a tanulóké is a képmagne­tofon alkalmazásának folyamatában. A műsor, ha az oktatás-nevelés fázisai­hoz szervesen kapcsolódik, szinte észre se vehető, hogy a televízió képernyője monitorként funkcionál. A gyermekek a televíziót szeretik, hozzátartozik nézé­se, hallgatása a napi programhoz, nem valószínű, hogy körükben az iskola­televízió negatív fogadtatásra talál. Az is természetes ua., hogy az esetleges többszöri ismétlés monotonsága káros a figyelemre, csökkenti az érdeklődést, gyengíti a hatást. A tanulói attitűddel kapcsolatos az a megjegyzésünk is, hogy a képmag­netofont amennyiben rendszeresen alkalmazza a pedagógus, éppen úgy, olyan természetességgel fogadják a tanulók, mint jelenünkben akár az írásvetítőt. Az alkalmazás didaktikai, metodikai problémái A videotechnika térhódítása nemzetközi viszonylatban arra vall, hogy a jelentős költséggel való beruházás megtérül. Nyilvánvalóan az újjal szem­beni felfokozott várakozás az esetek nagyobb részében csalódást okozhat. Az objektív nézőpontból történő megítélése a képmagnetofon felhasználható­ságának azt az állítást fogalmaztatja meg, hogy valóban nagyszerű eszközzel gazdagodik általa technikai apparátusunk, de szó sincs olyan mindent meg­oldó varázslatról, amely szükségtelenné teszi a médiák szerepét, a korábban alkalmazott eszközöket. Az iskolatelevízió fejlesztése szempontjából is nagyon ígéretes a kép­magnetofon széles körű elterjedése, de ez esetben is szükséges megjegyezni, hogy koránt sem old meg minden gondot. Mire képes, mit tud az iskolatelevízióval kombinált videotechnika? Nem vitatható, hogy nagyon sokat, sokkal többet, mint nélküle. Ez a megállapítás azt az elvárást is sugallja, hogy az iskolatelevíziónak is szerepe lenne abban hogy a videotechnika mielőbb, minél szélesebb körben alkalmazást nyerjen. A videotechnika legfőbb értékét abban látjuk, hogy általa a pedagógiai folyamatba sokkal jobban illeszthető be az iskolatelevízió műsora. A peda­gógus ott és akkor él vele, illetve a műsor egy-egy részletével, ahol és amikor jónak látja, szükségesnek véli. A folyamatba történő zökkenőmentes beépü­lése a műsornak kizárja a mozizáshoz hasonló „tévézést". Nem különül el egy­mástól a tanóra bevezető része, a műsor vétele és feldolgozása. Elképzelhető, hogy a műsor vagy annak részlete az óra bevezető vagy éppen befejező sza­kaszában kap helyet. A pedagógus tervező tevékenysége éppen úgy, mint a tényleges nevelő­oktató munkája szempontjából lényegesen nagyobb eredményt ígér. Idáig az egyik problémaforrás az iskolatelevízió műsorainak felhasználásával 477

Next

/
Thumbnails
Contents