Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)
I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Budai László: Az idegen nyelvi nevelés általános jellemzői és problémái
színűsége, hogy összeütközünk más diszciplínákkal, vagy fennakadunk az empíria szűrőjén. Ezek után különösen érdekes lesz megvizsgálni az idegen nyelvi neveléssel foglalkozó tantárgy-pedagógia tudományos statusát néhány jól ismert kritérium alapján: (1) Van-e a tantárgy-pedagógiának önálló kutatási tárgya? (2) Van-e saját metodológiája? (3) Van-e egyértelmű fogalmi rendszere? Ha válaszolunk ezekre a kérdésekre, még inkáhb érthetővé válik az előbb említett kísértés. Ez a válaszok előtti megjegyzés már sejteti, hogy mind a három felelet: nincs. A tantárgypedagógia tehát — ha úgy tetszik — nem tudomány. (No de akkor még sok minden más sem az!) Ne elégedjünk meg azonban ilyen lakonikus válasszal, hanem szedjük sorra a kérdésekre adható bővebb feleleteket : (1) Nincs egyetértés abban sem, hogy meddig terjedjen a tantárgy-pedagógia kutatási területe. Vannak, akik a tantervelméletet vagy a tan könyvírást, általában a taneszközök készítésének problematikáját kívül rekesztik a tantárgy-pedagógián (a 2. ábrán lásd a szaggatott, valamint a szaggatott és pontozott vonalakkal határolt területeket), és illetékességi körét a tulajdonképpeni tanítási-tanulási folyamatra, illetve a vele kapcsolatos feladatok tanulmányozására, irányítására korlátozzák. Jómagam azokkal értek egyet, akik mind a három területet a tantárgy-pedagógia hatáskörébe utalják. Az így kitágított és pontosan meghatározott kutatási tárgy (a teljes 2. ábra) kielégítené a tudományosság első kritériumát. Nem áll azonban szándékomban mindenképpen „tudomány"-t faragni a tantárgy-pedagógiából; a második és a harmadik kérdésre úgyis csak „nincs" lehet a válasz alaposabb vizsgálódás után is. (2) A 7. ábrán — a metodológia köréljen — felsorolt kutatási módszerek a tantárgy-pedagógia egyik alaptudományának, a pedagógiának a kutatási módszerei. (3) A legfurcsább talán az, hogy szinte egyetlenegy olyan terminus technicus sincs, amely kizárólag csak az idegen nyelvi neveléssel foglalkozó tantárgypedagógia tulajdona lenne. Sok olyan szakkifejezés van, amelynek a tantárgypedagógia társbérlője, és ez még inkább az egyértelműség rovására megy. Az 5. ábrán látható nyelvészeti és szociolingvisztikai fogalmak rendszere például — meggyőződésem szerint — kielégíti a tantárgy-pedagógia igényeit, de nyelvészberkekben alapos vita tárgyát képezheti. A tantárgy-pedagógia az általánosítás egy bizonyos fokán (lásd például a 3. ábrát) egyértelműen didaktikának, méghozzá általános didaktikának, alatta pedig hol nyelvészetnek, hol szociolingvisztikának, hol pszichológiának, hol pszicholingvisztikának, és ki tudja, még mi mindennek tűnik. Szeretném hangsúlyozni, hogy csak tűnik, mert a tantárgy-pedagógia alapelvei, törvényszerűségei mindezek interakciójából jönnek létre. A tantárgy-pedagógia rendszerén belül tehát mégiscsak önálló jelentést vesznek fel a kölcsönvett terminusok. Ennek ellenére ismételten azt kell megállapítanunk, hogy a tudománnyal szemben támasztott szigorú követelményeknek a tantárgy-pedagógia nem felel meg. Azt azonban senki sem tagadhatja, hogy művelése tudományos tevékenység, 446