Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)
I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Budai László: Az idegen nyelvi nevelés általános jellemzői és problémái
OBJEKTÍV TÉNYEZŐK A társadalom lehetőségei: — Az idegen nyelvi nevelésre fordítható idő — Az iskolák felszereltsége — Az iskolarendszer sajátosságai — A nyelvtanárképzés színvonala — A nyelvtanár státusa személyisége képzettsége tapasztalatai környezete anyanyelve intellektuális pszichikai fizikai morális életkora környezete előképzettsége anyanyelve jellemzői SZUBJEKTÍV TENYEZOK 3. ábra Hiába tudjuk, hogy mennyi objektív és szubjektív tényezőt kellene figyelembe vennünk az idegen nyelvi nevelés valamennyi fázisában, valójában csak a társadalmi igényeket, az idegen nyelvi nevelésre fordítható időt és bizonyos mértékig a tanulók életkorát szokás számításba venni. A 4. ábrába foglalt célrendszer — tulajdonképpen a jelenlegi általános és középiskolai idegen nyelvi tantervek célrendszere — gondolom, annyira evidens, hogy nehezen mernénk kételkedni tökéletességében, egyedül lehetséges voltában. Tökéletes, mert ténylegesen az alapvető nyelvi tevékenységi formákat tartalmazza, és az is természetes, hogy a nyelvi burok tartalommal van megtöltve. (A 4. ábra azt is hangsúlyozza, hogy a nevelési és a művelődési célokat az idegen nyelv mint eszköz segítségével kell megvalósítani.) Fennáll azonban annak a veszélye, hogy megbomlanak az arányok egyrészt a gyakorlati, a nevelési és a művelődési célok között, másrészt pedig a célokon belül, amire számtalan példát lehetne hozni az idegen nyelvi nevelés történetéből, de a jelen idegen nyelvi nevelése sem élvez védettséget e veszéllyel szemben. Véthet az arányok ellen a tanterv is, ha nem kellőképpen számol a társadalmi igényekkel, az objektív és szubjektív tényezőkkel, de leginkább a tananyagokban és az idegen nyelvi nevelés mindennapi gyakorlatában, no meg nem ritkán a teljesítményeknek nem a célrendszerrel összhangban levő — például 436