Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Pallaghy Piroska: Sylvia Plath: Darkly. A költő ós az apa kapcsolata a „Daddy" c. vers tükrében

és sorsukat vállalva hőre ,fénylő náci-lámpaernyő', lábfeje ,levélnehezék', arca ,vonástalan, finom zsidóvászon' lesz. Mindez A. Alvarez szerint nem annyira a koncentrációs táborokban elszenvedett fizikai fájdalommal, a kínzással való azonosulás, inkább a modern technikai eszközök által előidézett az identitás elvesztésével járó fájdalom megélését jelenti. Vagyis a tömegméretekben produkált szenvedés megfosztja az embereket az emberi identitás érzésétől, nők és férfiak egyformán jellegtelenek lesznek, szinte tárgyakká válnak és semmi értékes, semmi emberi nem nem marad bennük.

9 A. Alvarez gondolata, főképpen a ,

Daddy' c. versre vonatkoztatva igaz és helytálló, mégis kiegészítésre szorul. Sylvia Plath nemcsak a tömegméretekben előidézett szenvedésben ismert fel olyan lehetőséget, amelyben az ember tökéletesen elszemélytelenedhet, hanem a személyes sorsban is talált olyan határhelyzeteket, amelyekben az egyén kiszolgáltatva az adott szituációnak, elvesztheti belső integritását. A költő tudatosan kereste és építette bele költészetébe a valóság szélsőséges helyzeteit, mert az ezekben megnyilvánuló, a fájdalom által kiváltott lelki érzéketlenség és személytelenség állapotához nagyon közelinek érezte a fizikai megsemmisülés állapotát. A ,

Daddy'-ben ez a határhelyzet bár a valóság elemeiből épül fel, mégis az elemek egymáshoz való kapcsolásának mikéntje az, amely által irracionális szintre tevődik át az apa-lánya viszony. A náci apa és zsidó lánya kapcsolatában rejlő irracionalitás az apához fűződő ellentétes érzelmekkel válik komplexebbé. Mindez a 12—15 versszakokban pontosan nyomon követhető: miután az imádott és gyűlölt lénnyel — sikertelen öngyilkossági kísérlete miatt — hiába kívánt a halálban egyesülni a persona, a végső megaláztatásra szánja el magát; a náci apa szexuális áldozatának szerepét is vállalja, hogy végre levehesse a .fekete cipő'-t, hogy leszámolhasson a szenvedéseit okozó daddy-vel, kinek alakjában a vers következő soraiban férje személyét is megjeleníti. Itt, az utolsó előtti versszakban tehát a gyűlölt apa és a férj alakja egymásba vetítődik. A sorok értelmezését az életrajz tényei is segítik. Hét évi házasság után, 1962-ben, Sylvia Plath halála előtt egy-két hónappal különvált tőle férje, Ted Hughes, mely erősen megtörte a költőnő fizikailelki erejét. A vers születése idején anyjához és öccséhez írott leveleiben feszültséggel teli kétségbeesett hangot érezni. Az utolsó hónapokat a devoni házban tölti gyerekeivel, majd decemberben Londonba költözik, Yeats egykori lakóházába. Egyedüllét és magárahagyatottság gyötri, anyagi bizonytalanság, kiszolgáltatottság a mindennapi gondoknak, mégis, különös módon, életének talán a legnehezebb periódusában írta legjobb verseit. A szenvedés szolgálhatott alkotóerejének forrásául, miként azt Lionel Trilling a Művészet és Neurózis című tanulmányában — fenntartások mellett is — vallja és elemzi.

1

0 Részlet Sylvia Plath egyik leveléből: „Senkim nincs. . . Be vagyok ide zárva, mint egy zsákba, levegőért küzdök. . . ". Ugyanebben a levélben így ír férjéről, Ted Hughesról. „Egész életemben hallani fogok Tedről, sikereiről, zsenialitásáról. . . Teljesen önálló életet kell kezdenem olyan gyorsan, ahogyan csak lehet... A hús levált csontjaimról.

1

1 Egy másik részlet ugyanazon a napon Öccséhez írt leveléből: „Az egyetlen dolog, amit megőriztem, a . . . (Ted) írásai iránt érzett szeretet és csodálat. Tudom, hogy lángész, és a lángész számára nincsenek kötelékek és korlátok... Szörnyű dolog, 411