Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Szabó István: A szóképalkotásról

ütközés során az egyik szó átviszi, „rákényszeríti" a másikra saját szelekciós kikötését (általában V a vonzatra — (8a, b), (8d, c), de ennek fordítottja is lehet: (8e, f), I *- vagy* 1 a jelentéshatás irányát jelöli — ), ezáltal változást idéz elő ,a másik elem jelentés-struktúrájában, azaz az ellentétek ütközéséből, a szók új jelentése születik. E jelentéstaniszintaktikai mechanizmus mögött a fentebb vázolt pszichikai, logikai mechanizmus húzódik. Az elmondottak szerint a szókép nem más, mint képzet- és fogalom-asszociációkra épülő sűrítés, behelyettesítés. A behelyettesítés nyelvileg a kifejezendő fogalom nevének az adott fogalommal tér-, időbeli, hasonlósági, rész-egész (és talán egyéb) viszonyban levő fogalom (képzet) nevével való felcseréléséből áll (metonímia, metafora, Szinekdoché stb.). Ezt azonban megelőzi egy mélyebb, tudati-pszichikai szintű sűrítés-behelyettesítés. Amikor (9)-t mondom (9) 'A kaméleon a gyűlésen mást mondott.' akkor a képmutató embert jelöltem ,kaméleon' szóval, tehát tudatomban e hangsor dezignátuma nem az adott gyík (fajta), hanem egy emberi jellemtípus. Az ember „gondolása" a kaméleon képe (képzete) által az elsődleges behelyettesítés. A behelyettesítés-sűrítés e szintjén nincs kategória ütközés vagy kapcsolási anomália. Ellenkezőleg: a véleményét állandóan változtató ember fogalma és az adott gyíkfajta képzete között bizonyos összhang van, ezért képes a név (,kaméleon') mindkét denotátum egyidejű felidézésére és ezáltal az expresszív-emocionális viszonyulás, a konnotatív jelentés kifejezésére. Más szóval: mélyebb logikai (mélyjelentéstani-szintaktikai) szinten nincs kapcsolási anomália, ez csak a felszíni jelentésviszonyok sajátja, mivel (9) mélyszinten = (10 a, b, c): (10) a) ,A képmutató ember gyakran változtatja a véleményét.' b) ,A kaméleon gyakran változtatja a színét.' c) A képmutató ember és a kaméleon között e vonatkozásban (gyakori változás) hasonlóság áll fenn. Ennyit e helyen a szóképalkotásról. A szóképet a következő részben (kéziratban) a hallgató szempontjából vizsgálom. 388