Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Lengyel Zoltán: A szovjet háborús próza főbb korszakai

kább Az út végén kisregény Ribakjával állítható párhuzamba. Mint ismert Guszkov úgy töltött három évet a fronton, hogy ott kivette részét a háború rá eső részéből. Nem ügyeskedett, a háború terhét nem próbálta más vállára áthárítani. Derék viselkedésével kitüntetéseket éredemel ki, életét teszi kockára. A fordulat akkor következik be a hős életében, amikor sebesüléséből felépülve a parancs értelmében vissza kell térnie egységéhez. Ez csalódással tölti el, hiszen ő már beleélte magát abba, hogy néhány napot otthon tölthet. Mivel a település közel fekszik a kísértés a hazalátogatásra még nagyobb. Guszkov nem gondol dezertálásra, hiszi, hogy egy-két napos késésért nem fogják felelősségre vonni. A háborús körülményekkel azonban nem számol. Rá kell döbbennie, hogy önkényes lépéséért hadbíróság fenyegeti. A felelősségre vonás elől menekülve dönt a dezertálás mellett. E lépésének következményét egész életében viselnie kell. Vadként bújdosva kell emlékeznie arra, hogy elárulta hazáját. Kitaszítottsága embergyűlölővé teszi. Akiért életét tönkretette, azt tettével öngyilkosságba kényszeríti. Élete értelmét veszti. Guszkov gyávaságával magát erkölcsileg semmisítette meg, családját pedig fizikai megsemmisülésbe taszítja. Mind A. Adamovics a fentebb említett művében, mind V. Raszputyin Élj és emlékezz! című regényében a felvetett összetett erkölcsi problémák ábrázolásával és egyéni megválaszolásával azt bizonyítják, hogy a háborús téma kimeríthetetlen és aktuális marad még hosszú évtizedeken át. Csak alátámasztják e megállapítást az utóbbi években keletkezett művek. (L.: J. Bondarev: Part, Választás és V. Bogomolov: 1944 augusztusában című regényét, továbbá a közelmúltban közzétett, magyarra még le sem fordított bikovi Znak bedü című kisregényt, mely a háborús irodalomnak és a falusi életről szóló műveknek sajátos ötvözete. A háborúról szóló irodalmi művek csoportosítása során az egyes korszakhatárok kijelölésénél, megvonásánál nem törekedhettem a teljességre, csupán a főbb, az adott korszakra jellemző sajátosságokat igyekeztem kiemelni, melyeket meghatározónak, a korra általános érvényűnek vagy jellemzőnek éreztem. Megállapításaimat igyekeztem a viszonylag nagyszámú konkrét művekre tett utalásokkal alátámasztani. 320