Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Hollóné Kacsó Erzsébet: A munkakör és iskolai végzettség kapcsolatának elemzése az állami gazdaságokban szellemi munkakörökben foglalkoztatottak körében

1. tábla Ev A mezőgazdasági aktív keresők száma (1000 fő) %-os aránya 1949 1960 1970 1975 1978 1980* I 990* 2200,a 1842,6 I 202,3 1015,5 969,0 888,0 530,0 53,9 38,7 25,7 19,9 19,0 17,4 10,4 * tervezett {Forrás: Biró/Soós/Szalai/Szlameniezky: Merre tart a magyar mezőgazdaság? Kossuth 1980. 115. old.) terjedő időszakot nézzük, a két szektor között az ütemkülönbség lényegesen csökkent: az állami gazdaságok 1981-es létszáma 1976-hoz viszonyítva 99,6%, a termelőszövetkezeteké 97,5%.* Az adatokból világosan látszik, hogy a létszámcsökkenés a vizsgált időszakokban nagyobb mértékben a termelőszövetkezetekben következett be. Az ütemkülönbség okait elemezve arra a következtetésre jutottam, hogy az állami gazdaságok valószínűleg korábban érték el fejlődésükben azt a szintet, amikor a létszámstruktúra változása elősegítette a termelékenység növekedését, illetve a termelékenység növekedése lehetővé tette a létszámcsökkenést. Erőteljesen befolyásolta a jelzett tendenciát a két szektorban dolgozó munkaerő kor szerinti különbsége is (az állami gazdaságok javára). A munkaerő struktúrája egy-egy ágazaton belül sem homogén, a gazdasági fejlődéssel együtt folyamatosan változik. A foglalkozási struktúra változásának legjellemzőbb vonása a fizikai és szellemi munkák elkülönülése. A tudományos technikai fejlődés állandóan változtatja a foglalkozási struktúrát és a kétféle munka közötti határvonalat. A változás általános iránya a munka fizikai tartalmának csökkenése, magasabb szintű iskolázottság, műveltség, más jellegű szakismeretek iránti igény növekedése. Ezzel összefüggő másik tendencia, amely a ,,két típusú" munka szétválásából következik: a fizikai dolgozók arányának fokozatos csökkenése és a szellemi munkát végzők arányának növekedése. Ez a folyamat jól megfigyelhető a magyar mezőgazdaságban is. A termelés fejlesztése, -szervezése, -irányítása, -nyilvántartása stb. funkciók a kisüzemi gazdálkodáshoz is szükségesek voltak, csak ezek nem különültek el a munkát végzőtől (legfeljebb időben). A nagyüzemi gazdálkodás kifejlődésével ezek a funkciók egyre jobban szétváltak (önálló foglalkozásként) és a szervezet növekedésével mind jobban strukturálódtak. Ebből következik, hogy a mezőgazdaságban is érvényesül az a tendencia, amely a szellemi dolgozók részarányának növekedésében mutatkozik. A szellemi foglalkozásúak kategóriája a népgazdasági ágban különös figyelmet érdemel, mert a mezőgazdaságban 1949 és 1970 között közel 20* Saját számítás: A népgazdaság munkaerőmérlege. 1981. január 1. KSH. alapján. 30