Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Bihari József: Henrik Birnbaum szlavisztikai munkássága — Kitekintés egy nyugati szlavisztikai központ műhelyébe — (Pótlások)

kat Svédországgal mindinkább előbb az egyik svéd szigettel, Grotlanddal, majd ezután a Hanza-beli városállamokkal helyettesítették, ennek megfelelő befolyás érvényesült a népi irodalom vándorkincseinek az átalakulásában is, és az orosz népi mondák és legendák eljutottak egészen Visby-ig, Gotland fővárosáig is. Novgorod tehát a két nép kultúrkincseinek a kicserélése szem­pontjából is jelentős, mert Novgorod, Visby és Lübeck kereskedői bármilyen józanok, gyakorlatiasak és ridegek voltak is, abban, hogy ők irodalmi és félig irodalmi, szórakoztató anyagot közvetítettek, és ezek terjesztését, fejlődését előmozdíthatták, tulajdonképpen aligha kételkedhetünk. Végül a 14. században Novgorodban (és Pszkovban) keletkezett eretnek­mozgalommal és annak kihatásaival foglalkozik Birnbaum. Az ún. strgolnik­okról van szó, akiknek a mozgalmával függ össze, hogy Novgorodban tért nyerhettek bizonyos nyugati eszmeáramlatok. Közöttük tartják számon az ún. judaizáló szektát, amelynek tagjai minden valószínűség szerint formálisan nem tértek át a zsidó hitre, de a zsidó vallásból sok vonást vettek át tanaikba és szertartásaikba. Az egyik kutató, K. Onasch szerint az új eretnekségben a kispolgárságtól az élet minden területén a nagypolgársághoz való eltolódás mutatkozott meg, amely talán éppen a Hanza kereskedőinek volt köszön­hető Novgorodban. így pl. Genadij novgorodi érseket szoros kapcsolatok fűz­ték a Hanza-városok kereskedőihez és más idegenekhez. Onasch megemlíti továbbá, hogy az érseki udvarban megforduló Hanza vendégek között ott volt a tudós orvos, teológus és csillagász: Nikolaus Buelov és a könyvkötő Bartholonaeus Gothan (utóbbi tolmácsként működött Novgorodban) is, mind­ketten Lübeckből és hogy ők az ún. Gennadius-Biblia keletkezésére (1499) bizonyos befolyást gyakoroltak. így bizonyára feltételezhető, hogy Novgo­rod fejedelmének töretlenül maradt szellemi szabadságára a Hanza egyes szabadgondolkodású képviselőitől kiinduló eszmék és impulzusok nem lebe­csülendő hatást gyakoroltak. 228

Next

/
Thumbnails
Contents