Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Gál István: Fáy az íróreformer

megtartásával, szigorú igazságosságával vívta ki a közmegbecsülést. Mindenkinek megadta a megérdemelt tiszteletet, de sohasem vadászta a nagyok kegyeit. Bártfai Szabó András fiatal gombai lelkész szabadelvű nézetei miatt került szembe néhány konzervatív nemessel. Fáy a fiatal lelkész mellé állt. Erről az esetről Szemere Pál „Pályaismertetési adatok" c. művében az alábbiakat írta: „Némelyekben eltérő nyíltabb gondolkodásait sem rejtheté el a reform orthodoxia felől stb." Számára minden becsületes ember egyenlő volt fajra és származásra való tekintet nélkül. Amikor birtokán gazdálkodott cigányok dolgoztak földjein. 1816-ban halastavat ásatott velük a kertjében és hetenként gabonát és pénzt fizetett nekik. A beszélgetések eredményeként kis szótárt és nyelvtant állított össze. Végül is úgy megszerette a cigány nyelvet, hogy barátját Szilassy bárót cigányverssel köszöntötte.

3 A gyermek és ifjúkori élettapasztalatok mellett a nemzet sorsában való jövőkutatás cs az önmegvalósítás vágyai keverednek a fiatal Fáyban úgy, hogy szenvedélyesen keresi és védi az igazságot, mert szereti az embert. Humánuma kötelezi őt tetteiben és később írásaiban is arra, hogy felelősséggel tegye dolgát. Az a tény, hogy barátai, Kölcsey, Szemere, Vörösmarty az irodalmi életben már fiatalon is tekintélyt szereztek, valamint Kazinczy Ferenc bíztatásai erősen az irodalom iránti érdeklődését fokozták. Tapasztalta, hogy bár már megírták a Magyar hajnal hasad e. verset és sokan és sokszor el is mondták ebben a hazában s mégis mily nehezen virrad! Valami belső erő sarkalta őt, valami sejtelem, amely erősen tiltakozott a jogász-élet ellen. Úgy érezte, hogy más pályán többet fog használni népének, nemzetének, mintha Themist szolgálná: az elhagyatott írói pályát. Maga írja „Kietlen a kor még — csak kevesektől méltányolva, sokaktól kinevetve, csupán az öntudat világában találni föl szenvedélyünk egyedüli jutalmát." S valóban író és közéleti ember lett, olyan akit a nemzet nagyjai is tiszteltek. Diákkori és közelebbi jegyzetei is arról tanúskodnak, hogy ismerte az európai irodalom nagy reprezentánsait, hogy csak a legfontosabbak nevét említsük: Fielding, Swift, Rabelais, Jean Paul, Le Sage, Sterne. Különösen rajongott Jean Paul és Hölty iránt, akiknek írói hatása műveiben jól kimutathatók. A klasszikusok közül Ciceró és Tacitus volt számára a legkedvesebb. Az irodalom művelésére Szemere biztatta, de a követendő példa Kazinczy volt „Mert, hogy anyanyelvembe beleszerettem, hogy indulataimat rajta nemesíthettem, s hogy végre rajta írtam — azt csak a szép magyar Kazinczynak köszönhetem." Első kötetét a Bokrétát (1807) édes „hazájának oltalmába" ajánlja nagy kegyelettel és tisztelettel. A Bokréta előszavában így: „Nem kívánom édes Hazám! te hív Anya, hogy virágaim melled liliomai közt hervadjanak el sokaktól irigyeltetve, csak azt nézem, tedd őket egy pohárba, hadd éljenek ott, ameddig élhetnek." A kötet első részében a hazának és Kazinczynak tett ajánlása után szerelmes verseket olvashatunk Fanni vagy a szerencsétlen szerelem; Erzsi vagy a szerencsés szerelem; Laura vagy a megvetett szerelem. Ezek a versek sem tartalmilag, sem formailag nem hasonlíthatók a korabeli magyar lírikusok művészi értékeihez, gyenge kísérletek, hiszen Fáynak a versírás gyenge oldala. Az élet értelme, a szerelem, boldogság az ihletői, de 20