Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Fekete Péter: Gyöngyösi földrajzi nevek egy XIX. századi városi jegyzőköny alapján

Hosszú plága 19. Vö.: Nagy plága. Izraelita kórház 13. „Jótékony intézetek vannak: [. . .] Izraelita | kórház, — igen tágas belsőség, és kerttel.— ezeken túl van | a' városi szegény sorsú aggok részére külön külön fér- | fi és női aggház." Jáboros kút 26. „Jáboros kút a' hidas bérez déli [ részén — a' körülte diszlő Jáborfákról." Jeruzsálem, város 18. „Délről Jeruzsálem város— hol régebben temető hely volt | 's a' városi nép szaporodásával házhelyekül kiosztatván — | a' telkek kijelölése alkalmával még találtattak ben- | ne sir emlékek, keresztek, miről tréfásan kitalálta a' | nép az új telepités J eruzsálem nevét." Kacsához vendéglő 16. Vö.: Magyar királyhoz vendéglő. Kálvária 13. „A város nyúgoti végén emelkedett helyen van | igen szép kálvária gyönyörű kilátással, a' Lo- | sonczy ország út, és szöllök között, ide a' városból | séta út vezet fa sorok között." Kapu malom 3. Vö.: Csap útza. Kapu mészárszék 3. Vö.: Csap útza. Katonai kórház 13. „Jótékony intézetek vannak: [. . .] katonai kórház a* város tulajdona, szent | Erzsébet temploma mellett a' vásártéren." Kékes 25. „A mátra legmagasabb hegye a Kékes | ezen nevét nyerte a' természettűi, mely színt ezen hegy mu- | tatja nap nyugati időtájon és borúit időkben oly világoskék | sinben [sic!] mintha az egész hegy slirü növényzet kék búza virág- | gal díszlenék." Kékes kút 26. „Kékes kút a' Kékesnevü hegy déli oldalán." Kékes tető 24. „Kékes tető Mátra hegy legmagasabb pontja hol had mérnöki | három szegü mivelet pontja ís jelölve van, mely leg közelébb 1846 és 1839ik években a' Cs: kír: hadi mérnöksíg által szem- | léltetett 's a' kitűzőt pont egy felállított kő oszlop által | jelöltetett." Két útközi düllö 20. „[...] ez alatt van [értsd: Töröke-dőllőa' kétútközi düllö: — mellynek felső végén | Karácsond községbe vezető út— alsóvégén pedig | Adács községbe vezető út létez, a' város határá- | nak déli részén, szomszédos a' Halászi határral." Kiesali Csárda 21. „[...] a' Gyöngyös — Jászbe- | rényi Ország út,— 's ezen út mellett van a város tu- | lajdonában lévő úgy nevezett Kicsali Csárda, — hová | a' jó bor a' közel falubeli fiatalságot gyakran kicsalja." Kis dobogó 24. „Kis dobogó hármas hegy a' Solymosi határ szé- | lyében kopasz megaslatokkal, — mulatságosan viszhangzik | 's ha az ember rajta lefekszik a'távoli utakon debergő szekerek | zörejét mintha a' hegy mélyébül hallaná." Kis Ilóstya 18. Vö.: Alsó újváros. Kis mérges 16. Vö.: Kis patak. Kis mérges patak 16. „Keletről pedig a kis mérges a' külső vagy barom vásár | és Szöllök között [. . .]", „a kis és nagy mérges patak a' Bene pusztai hegyekből veszi eredetét." Vö. még: Nagy mérges. Kis patak 16. „A város területén éjszakról délre keresztül | foly a' nagy és kis patak, a kis patak több malmokat | hajt, és ollykor a' vize kieresztetvén, a' Solymos | és csapó útezát, úgy a' belső piarezot is ki tisztítja, | a város dél felöli végén saját medrébe vissza fo- | lyik. „[...] a nagy és kis patak a' Solymosi [. . .] hegyekből veszi eredetét." 160