Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Demeter András: Társadalmi hatékonyság, társadalmi fejlődés

NEW) mércéjévé váljon, azaz kiegészíthetjük-e a GNP-t a NEW többet jelentő kategóriájával?"

2

4 A kérdésre Samuelson lényegében igennel válaszol! Úgy véli, hogy elvégezhető a korrekció: a GNP-hez hozzá kell adni a „jó dolgokat" (a szabadidő növelésével együttjáró költségeket, a háztartásokban és környezetükben elvégzett munkák becsült értékeit), hiszen a valóságban ezek is hozzátartoznak a jóléthez; ugyanakkor le kell vonni a GNP-ből a valóságos jólétet csökkentő „káros tényezők" költségeit (a környezetszennyezéssel kapcsolatban felmerült kiadásokat, a védelmi kiadásokat, az urbanizációs ártalmak számított költségeit stb.). Az így korrigált mutató (NEW) a bruttó nemzeti termék alakulásához képest alacsonyabb növekedést mutat. Ha ezeket a korrekciókat a jövőre is elvégzik, akkor igaz, hogy a lehetségesnél „kisebb lesz" a növekedés, de „javul" az „élet minősége". „A politikai gazdaságtan megmutatja az embereknek, hogy ha tényleg akarják, akkor felcserélhetik a javak mennyiségét az élet minőségére."

2

5 Ez azonban nem oldható meg egykönnyen, ugyanis a tőkésországokban az élet minősége szempontjából „kellemetlen tényezők" többségének kiadási tételeit jórészt nem a lakosság döntései alapján határozzák meg. A tőkés világ hatalmi centrumaiban, de főleg Nyugat-Európában egyre inkább terjedő környezetvédő mozgalmak szándékai is jelzik, hogy az emberek többsége szívesen lemondana a pazarló fogyasztásról, cserébe a tiszta levegőért, a tiszta vízért, a kevesebb zajért stb. Van alapja tiltakozásuknak: egy európaira például 1978-ban 46,62 kilogram széndioxid hullott átlagosan. Svédországban az erdők növekedése évente 4 százalékkal hagy alább, de hasonló a helyzet Észak-Amerikában is, ahol a savas eső és a nyomában fellépő fémionok 2000-ig 40 ezer tavat tehetnek biológiailag halottá, ha nem hoznak hamarosan intézkedéseket.

2

6 De kiken múlik az intézkedés? Az NSZK-ban j)éldául a széntüzelésű erőművek tulajdonosai azzal zsarolják a hatalmi szerveket, hogy leállítják az energiaellátást, ha tovább szigorítják a rájuk vonatkozó jogszabályokat. A szűrőberendezések felszerelése 25 százalékkal növelné a költségeiket — panaszolják.

2

7 Samuelson gyakran hivatkozik arra, hogy semmit sem adnak ingyen, még a jólétnek is ára van. Áldoznunk kell a megszerezhető javak mennyiségéből kevesebb munkavégzés árán, ha például a szabadidőt (mint „jó dolgot") növelni akarjuk. Az „élet minősége" azonban nem egyenlő a „jó dolgok" puszta halmazával. „Nemcsak az emberek anyagi jólétét és a tiszta levegőt foglalja magában, hanem a szélesebb értelemben vett társadalmi légkört, jólétet, társadalmi közérzetet is. A lét, a munka és a szociális helyzet biztonsága éppúgy része az »élet minőségének«, mint az emberek lehetősége arra, hogy aktív részesei lehessenek a létfontosságú társadalmi döntéseknek, a kulturált életkörülmények, a társadalom szándéka és képessége arra, hogy tagjai számára biztosítsa a felemelkedést a csúcsokig."

2

8 Hasonló eszményképek természetesen a tőkés társadalmakban is megjelennek, de igazi, megvalósítható értékekké csak a szocialista társadalmakban formálódhatnak. „ A fogyasztás mennyisége a tőkés világban ellentmondásba került az emberi értékek minőségével."

2

9 A jólét értelmezése és tartalma mást jelent a szocializmusban. Az alkotás, a kultúra és az egészség-centrikusság, valamint az egyéni és a társadalmi racionalitás együttesen alkotja a szocialista jóléti modell gerincét, a fejlesztés rendező elvét — írja egyik tanulmányában Kozma Ferenc.

30 Döntésünket aszerint is mérlegelni kell, hogy elkerülhessük a tőkés jóléti 15