Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Nagy József: Politikai helyzet és a földreform kérdése az ellenforradalom első hónapjaiban

politikát, a keresztény pártok pedig a magyar paraszt konzervatizmusát hangoztatva akarták helyzetüket megszilárdítani. Nagyatádi érezve pártja kulcsfontosságú szerepét, megpróbálta megtartani annak önállóságát, hogy a parasztságra építve teremtse meg a konszolidációt. Az Qrszágos Kisgazda és Földműves Párt azonban nem tudta sokáig megőrizni függetlenségét. Az antant hatalmak követelésére a Friedrich-kormány 1919. augusztus 29-én kiadta az általános és titkos választójogról szóló rendeletét, mely elvileg az ellenforradalmi korszak legszélesebbkörű választását tette lehetővé. Már október elején világossá vált, hogy pár hónapon belül parlamenti választások lesznek s az részben növelte a pártok közötti ellentéteket, részben a már korábban leírt fúziókra vezetett. A Budapesti Hírlap 1919. október 8-án azt közölte, hogy a Sokorópátkai Szabó István féle „Egyesült Kisgazda és Földműves Párt szoros barátságot kötött a Keresztény Nemzeti és Keresztény Szocialista Párttal, de a párt a szövetségi kapcsolatban tökéletesen megtartja önállóságát." Ekkorra e két utóbbi párt egyesülése már eldöntött tény volt, s különösen a keresztény nemzeti párt legitimista nagybirtokosai fanyalogva fogadták a nem nagy tömegbázissal rendelkező parasztpárt közeledését még akkor is, ha annak élén gyakorlatilag Rubinek Gyula állt. Rubinekéknek nem maradt más választásuk, mint hogy közeledjenek a Nagyatádi féle kisgazda párthoz és megpróbáljanak azzal fúzióra lépni. Sokorópátkai Szabó István már október elején nyilatkozatban közli, hogy „az ország erőssége a független kisgazda osztály, a földbirtok politikai célja tehát az, hogy minél több kisgazda legyen az országban. Ehhez képest a hitbizományi, egyházi, közalapítványi és magántulajdonban lévő nagybirtokokból, úgy szintén a községi birtokokból fokozatosan életképes kisbirtokok létesítendők olyan földműves családok (kisgazdák, cselédek és földműves munkások) részére, akik a vételár kifizetéséhez megfelelő anyagi erővel, illetve hitelképességgel rendelkeznek" 1

0. Pár nappal később közzé tették a párt kiálltványát, mely ugyancsak kimondja, a párt azt akarja, hogy a „földművelő országban a földművelő népé legyen a döntő szó, hogy azok a földművesek akik szorgalmunknál és rátermettségüknél fogva alkalmasak, önálló kisbirtokosok esetleg középbirtokosok lehessenek".

1

1 Nagyatádiék azonban nem bíztak az OMGE igazgató földreform ígéretének őszinteségében. Október második felében Rubinek is szükségét érezte, hogy nyilatkozzék. „Már napok óta utalnak arra az ellentétre, amely a földreform terén Nagyatádi Szabó István és a kormány felfogása között fennállt. Már konkrét formában is körvonalazták az ellentéteket és egyik lap azt írta, hogy Nagyatádiék azért nem támogatják a kormány földbirtok politkáját, mert az a nagybirtok kisajátítási jogát nem akarja törvénybe iktatni. Ha csak ez a körülmény tartja vissza Nagyatádiókat a kormány támogatásától, akkor tényleg semmi ellentét nincs a kormányt támogató pártok és közöttük, mert a nagybirtok kisajátítását igen is törvénybe akarjuk iktatni, illetve a törvényjavaslatba fel fogjuk venni".

1

2 Egyes források szerint a döntő tárgyalások ekkor indultak meg a két párt között. „Végre is 1919. november 5-én este Nagyatádi Szabó István, aki a tárgyalások menetéről szokása szerint sem a nyilvánosságot, sem pártjának tagjait nem tájékoztatta felkereste Rubinek Gyulát az Esterházy-utcában lévő párthelyiségben".

1

3 Állítólag már itt meg139