Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Feketéné Cselénvi Zsuzsanna: Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája megalakulásának körülményei és tevékenysége

megyei törvényhatósági bizottságok, a városi és községi képviselőtestületek is adományokat szavaztak meg a TEVÉL támogatására. Ezeket a képviselő­testületi határozatokat közszemlére kitették, ezáltal hozták a lakosság tudo­mására. 2 9 A felajánlott összegeket azonban csak a belügyminiszter jóváhagyása után lehetett a TEVÉL Országos Központja számára átutalni. Ez gyakran hosszadalmas levélváltásokkal járt. 3 0 Békés vármegye törvényhatósága pél­dául 1920. augusztus 28-án megtartott rendkívüli közgyűlésén a TEVÉL szá­mára 10 ezer korona támogatást szavazott meg. A belügyminisztertől azonban a jóváhagyás csak hosszú idő múltán érkezett meg. 3 1 A törvényhatóságok újabb és újabb körleveleket bocsátottak ki a városok és községek számára és egyre nagyobb összegek megszavazását szorgalmazták a területi integritás céljaira. 3 2 Az alispánok felhívása a városok és községek döntő többségénél meg­értésre talált és a képviselőtestületek teljesítették a kérést. Mezőberény község képviselőtestülete 1920. szeptember 30-án 1 000 koronát 3 3, Békés község 1920. szeptember 30-án 1 000 koronát, Kétegyháza 1920. március 3-án 100 koronát, Békés-Szentandrás 1920. március 6-án 1 000 koronát szavazott meg. 3 4 Ezt az összeget befizették a TEVÉL 42956. számú csekkszámlájára. Megszavazták a lakosonkénti 20 filléres anyagi támogatást is. 3 3 A TEVÉL eredeti feladatának megfelelően alapvető tevékenységét a békeszerződés elleni tiltakozás szervezésében fejtette ki. Revíziós propagan­dáját ekkor négy szakaszra oszthatjuk. A béketárgyalás előtti, a békeszerző­dés aláírása elleni, majd a békeszerződés ratifikálása elleni, valamint a rati­fikálás utáni szakaszra. Már 1919. decemberében a béketárgyalás megkezdése előtt az alábbi felhívást adta ki: „Magyarok! Béke az amit nekünk ajánlanak ? Nincs magyar aki ép ésszel s romlatlan szív­vel azt mondhatná. Súlyos helyzetünkből reánk erőszakolt öngyilkosság volna, ha gyengeségből véglegesnek tekintenénk és beletörődnénk. Legyünk erősek, maradjunk nyugodtan és várjunk. Ne higgye senki, hogy ez már elvégezte­tett. Bízzunk benne, hogy ez a békeajánlat még nem végleges. Ha pedig csak­ugyan az is, bízzunk a jövőben, a történelem igazságában, Istenben és ön­magunkban. Legyünk egységesek, ne féljünk, s ne siránkozzunk, Magyar­ország határait az élet és a történelem szabta meg, a gyűlölet és a papiros múlandó. A természet és történelem igazsága .örök. Bizalom, reménység, bátorság, kitartás magyarok!" 3 6 Ennek jegyében tartotta meg a liga a Vigadó nagytermében 1919. december 28-án tiltakozó nagygyűlését, amelyen határo­zati javaslatot fogadtak el. A határozati javaslatot átadták gróf Apponyi Albertnak a magyar békedelegáció vezetőjének. Apponyi a küldöttség előtt kijelentette, hogy bár vérmes reményei nincsenek, a magyar békebizottság a legnagyobb elkeseredéssel fog harcolni minden talpalatnyi magyar földért a párizsi tárgyaláson. Az Apponyi vezette békedelegáció már a TEVÉL által szervezett országos erejű tiltakozás közepette utazott 1920. január 5-én Párizsba. A delegációt a határig nacionalista-soviniszta hangú ünneplésben részesítették, az állomásokon nemzeti színű lobogókkal, „Nem, nem soha", „Erdély nem az oláhoké", „Éljen az ezeréves Magyarország", „Integritást, adjátok vissza Erdélyt" feliratokkal fogadták. 3 7 120

Next

/
Thumbnails
Contents