Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Feketéné Cselénvi Zsuzsanna: Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája megalakulásának körülményei és tevékenysége

MAGYARORSZÁG TERÜLETI ÉPSÉGÉNEK VÉDELMI LIGÁJA MEGALAKULÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI ÉS TEVÉKENYSÉGE F EKET ÉNÉ C SE LÉNY I ZSUZSANNA A béketárgyalások előkészítéseként már 1917-ben az USA, Anglia, Franciaország különleges bizottságokat hoztak létre a háború utáni feladatok és követelések megfogalmazására. Ezt követően 1918. október-november hónapjaiban előzetes tárgyalások indultak meg Londonban a békekonferencia helyéről és levezetésének módszeréről. A legfőbb tanácskozó testület az öt nagyhatalom delegációjának vezetőiből és a külügyminiszterekből alakult Tízek Tanácsa volt. A békekonferencia tevékenységének alapjául Wilson 14 pontját fogadták el. Az antant hatalmak felismerték, hogy Közép-Kelet-Európái érdekeiket a győzelem után a Habsburg Birodalom likvidálásával tudják legjobban biztosítani és a monarchia egyensúlyfenntartó szerepét az utódállamokra szándékoztak átruházni, alkalmasnak ítélve őket a forradalmi törekvések megfékezésére, a Szovjet-Oroszország elleni céljaik megvalósítására, Németország fékentartására. Az 1918. november 3-án megkötött padovai fegyverszünetet követő, belgrádi katonai egyezmény (1918. november 13.) aláírása utáni események bizonyították, hogy Magyarország helyzete a nagyhatalmi politika és az antanttal szövetségre lépett utódállamok törekvéseinek függvényévé vált. Az antant eleget kívánt tenni ígéreteinek, amelyeket a háború alatt szerződésekben vállalt a cseh, szerb és román szövetségeseinek. E szerződésekben ugyanis 1915. augusztus 15-én Szerbiának ígérték Boszniát, Hercegovinát, Horvátországot és Fiumét, 1910. augusztus 17-én Romániának Erdélyt, Bukovinát és a Bánátot. A csehekkel külön szerződést nem kötöttek, de a Csehszlovák emigráns kormány elismerése együtt járt területi igényeinek elfogadásával. E szerződésekre, valamint a lakosság elszakadási határozataira való hivatkozással — be sem várva a békekonferencia döntését — a román, csehszlovák, szerb csapatok a fegyverszünet megkötését követő napokban megkezdték a történelmi Magyarország területeinek megszállását. Ez szította a nacionalizmust és fokozta az ellenállást. A sajtó útján értesülő közvélemény egyre nyugtalanabbul figyelte az eseményeket. A területi integritás megőrzésére törekvő, de szándékait érvényesíteni nem tudó kormány helyzete egyre kilátástalanabbá vált, a nemzetiségeknek tett engedmények árán sem tudta céljait keresztül vinni. Ebben a helyzetben — a belgrádi katonai egyezmény aláírása után, összefüggésben a vesztes háború várható területi következményeivel 8 113