Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Doc. PhDr. Pavel Martuliak, CSc.: A Csehszlovák Kommunista Párt és az agrárkérdés Közép-Szlovákiában a két világháború között

A közép-szlovákiai kommunisták a földreform kritizálása mellett elejétől kezdve igyekeztek lehetőséget keresni a parasztkérdés megoldására. A pártnak ugyanis meggyőződése volt, hogy a győzelem előfeltétele a munkás-paraszt szövetség megerősítése. A párt további orientációjában — ami ezekben a kérdésekben történt —, jelentős szerepet játszott az 1923-ban Moszkvában alapított Nemzetközi Paraszt Tanács. A Tanács a Paraszt Internacionálé végrehajtó szerve volt. A csehszlovák parasztságot Ottó Rydlo képviselte. Ennek a szervezetnek a kezdeményezésére keletkezett 1924 elején a CSKP központi bizottsága mellett O. Rydlo vezetésével az Agrármozgalom titkársága. Az új institúció irányelvei és útmutatói jelentősen befolyásolták a párt vidéki szervezeteinek munkáját és hatásosan elősegítették a munkás-paraszt szövetség kialakulását a lenini elvek alapján.

1

2 A Komintern V. kongresszusa 1924 nyarán nagymértékben hozzájárult a lenini agrárprogram érvényre juttatásához a CSKP politikájában. Az V. kongresszus által kitűzött feladatokat a párt II. kongresszusa (Prága, 1924. október 31—november 4.) vitatta meg. összhangban a Kominternnel, állást foglalt amellett, hogy a burzsoázia soha nem fogja a parasztság földigényét kielégíteni. Erre csak a proletariátus képes a parasztsággal egyetemben, ha közös erővel győzelemre viszi a szocialista forradalmat és átveszik a hatalmat, „kisajátítják a nagybirtokokat térítés nélkül és ingyen szétosztják a szegényparasztoknak."

1

3 Ez a koncepció a kongresszus mozgósító programja lett. Ebből kiindulva a párt kötelességévé tette: a munkásságot és a parasztságot összekötő szövetség kialakítását. A kongresszusi irányelvek szerint a kommunista párt addig fog küzdeni a dolgozó parasztok jólétéért, ,,míg a parasztság nem szabadul fel a kapitalizmus igája alól."

1

4 Ha a II. kongresszus nem is oldott meg minden problémát, de helyes irányt mutatott az agrár burzsoázia elleni harcban és a paraszti rétegek megnyerésében. A kongresszus záró határozatai főként az agrár- és parasztkérdéssel kapcsolatban visszhangra találtak a közép-szlovákiai parasztság körében. A kongresszus után nőtt a párt tevékenysége a dolgozó parasztság körében. Ezt bizonyítja közgyűlések és tüntetések egész sora, ahol a földreformot és az adópolitikát bírálták. így például Husinán (losonci járás) J. Varga losonci pártmunkás figyelmeztette a jelenlevő parasztokat: ,,A választás előtt új földreformot fognak ígérgetni, utána pedig megnövelik az adókat." Figyelmeztette a jelenlevőket, hogy ne elégedjenek meg a kis parcellákkal. Rámutatott, hogy Oroszországban mindenkinek van elég földje.

1

5 Az agrár burzsoázia bírálata volt a fő téma a CSKP vágmenti közgyűlésein (Drietoma, 1924. 8. 24., Bytca, 10. 5.), 1924. május 1-én Martinban, 1924. július 13. Dolny Kubinban a kommunista szónok felhívást intézett a kisparasztokhoz, hogy „fogjanak össze a munkásokkal és a kisiparosokkal a kapitalisták elleni harcban."

1

6 A kommunisták tevékenysége révén 1924 második felében Közép-Szlovákiában egységes mozgalom alakult ki a kisgazdák és nincstelen parasztok jogaiért. A mozgalom megindulásához a nyugat-csehországi Lounyban tartott (1924. 9. 6.)

1' konferencia adta meg az indító jelet. A szlovák kisgazdákat a kommunista Marék Culen képviselte. A jelenlevő küldöttek egyetértésüket nyilvánították ki a Nemzetközi Paraszt Tanáccsal. Ez a konferencia alapozta meg a mezőgazdaságban foglalkoztatott lakosság egységes mozgalmát, marxista—leninista alapon. Már egy héttel később, szeptem93